Az anyag és a gépek, berendezések hiánya az építőipari vállalkozások egyharmadának, a vevők laza fizetési fegyelme pedig minden negyediknek problémát jelent, míg munkaerőhiányról mint a legfontosabb korlátozó tényezőről a megkérdezettek csaknem fele számolt be a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatása szerint.
Az építőipari termelők hangulata februárban sem változott érdemben
– derül ki az támogatásával készült felmérésből. Az ágazati kilátásokat összegző mutató, a bizalmi index az év második hónapjában csak hibahatáron belül változott januárhoz képest. Februárban a magasépítők kilátásai az előző hónaphoz képest valamelyest romlottak, a mélyépítőkéi viszont javultak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség februárban minimálisan jobb lett, a rendelésállományok értékelése gyakorlatilag nem változott. A foglalkoztatási várakozások enyhén romlottak az előző hónaphoz képest. Az áremelési törekvések intenzitása havi alapon erősödött, s alig marad el a tavaly decemberi csúcstól. A magyar gazdaság egészének közeljövőjére vonatkozó várakozások az év második hónapjában valamelyest romlottak.
Az építőipar termelése 2021-ben éves alapon 13,3 százalékkal növekedett a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közölt adatai szerint. A vállalatok tavaly december végi szerződésállományának volumene 13,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az építőipari termelői árak 2021-ben átlagosan 11,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2020-ban.
Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése februárban enyhén javult – az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ugyanakkor a szezonálisan nem kiigazított adatok némi romlást jeleztek az előző hónaphoz képest. Februárban a növekvő és a csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya rendre 13 és 22, míg januárban 15 és 20 százalék volt.
A magasépítő cégek elégedettsége csökkent, de a mélyépítőké érezhetően javult.
A meglévő rendelésállományokra vonatkozó értékelés februárban havi alapon alig változott. Ez a mutató bő fél éve egy viszonylag szűk sávban ingadozik, amelyből most sem tört ki, és a nyers adatok sem utalnak lényeges változásra. Februárban a válaszadó vállalkozások 12 százaléka számolt be magas és 18 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány januárban 18 és 26 százalék volt. Februárban a mélyépítők elégedettsége számottevően nőtt, míg a magasépítőké valamelyest csökkent – tudatta a GKI.
A foglalkoztatotti létszám várható alakulására vonatkozó várakozások februárban némileg romlottak (az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok szerint), így e mutató értéke 11 havi mélypontjára csökkent. A nyers adatok stagnálást jeleznek havi alapon. A februári felmérés során a következő három hónapban a létszám bővítésére vagy szűkítésére készülő cégek aránya rendre 14 és 10 százalék volt, pontosan ugyanannyi, mint januárban. Februárban a magasépítő vállalatok borúlátóbbak, a mélyépítők sokkal derűlátóbbak, mint januárban voltak.
Hosszabb emelkedő periódus után januárban az áremelési törekvések intenzitása csökkent az előző hónaphoz képest, februárban némi pozitív korrekció következett be a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A kiigazítás nélküli adatok az áremelési szándékokban nem jeleznek érdemi változást: az áremelést tervezők januári 56 százalékos aránya februárra 53-ra csökkent, az árcsökkenésre számítóké pedig 6-ról 4-re nőtt.
A magasépítő cégek továbbra is erőteljesebb áremelkedésre számítanak, mint a mélyépítők.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése februárban némileg romlott, a mutatók lényegében visszatértek a tavalyi év végi szintjükre. A derű- és borúlátók aránya februárban 12 és 17, míg januárban 16 és 17 százalék volt az építőiparban.
