Egyre merészebben fektetnek be a magyarok Szerbiában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsaknem negyven százalékkal haladta meg 2021 első tizenegy hónapjában a Szerbiába irányuló magyar export mértéke az előző esztendő azonos időszakáét. A kivitel értéke 750 milliárd forintra rúgott, ami hazánk szempontjából pozitív export-import egyenleget eredményezett, a behozatal ugyanis 504 milliárd forinton állt meg. A koronavírus-járvány miatt a 2020-as bázisértékek persze alacsonyabbak voltak, de az utóbbi érték így is 67 százalékos bővülést jelent, ami ugyancsak előkelő helyet jelent a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi termékforgalmi adatsorát vizsgálva. Egyedül az oroszországi importunk nőtt nagyobbat.
A nyugat-balkáni régióban egyébként is Szerbia a legjelentősebb partnerünk.
A belgrádi magyar nagykövetség adatai szerint a térséggel folytatott külkereskedelmünk mintegy kétharmadát bonyolítjuk déli szomszédunkkal. A külképviselet kiemelte, hogy a szerb külkereskedelemben hazánk 2020-ban az ötödik legnagyobb exportőr volt, az európai uniós országok közül pedig a harmadik. A Szerbiába irányuló magyar exportban – árufőcsoport szerinti bontásban – a feldolgozott termékek képviselik a legnagyobb hányadot, termékszintű adatokat vizsgálva viszont a villamos energia a legjelentősebb: a kivitelünk értéke 2020-ban a teljes export csaknem tizenhárom százalékát tette ki.
A kedvező adatokat a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnökének tapasztalatai is alátámasztják. Török György a VG-nek nyilatkozva kiválónak minősítette a magyar–szerb gazdasági kapcsolatokat. Szerinte a példás kooperáció annak is köszönhető, hogy Budapest és Belgrád politikai viszonyában sincsenek problémás pontok.
Ezáltal a gazdasági szereplők is merészebbek, a magyar vállalkozók bátran jelennek meg a szerb piacon, ez tükröződik vissza az exportadatokban is. Tapasztalom szerint a befektetések legjobb időszakában vagyunk, mindenkinek merem ajánlani Szerbiát
– fejtette ki a Szegeden és Szabadkán egyaránt több évtizedes vállalkozói tapasztalatokkal rendelkező kamarai vezető.
A Szerbiában működő két magyar zászlóshajó a Mol és az OTP, de rajtuk kívül körülbelül öt-hatszáz magyar cég van még jelen a balkáni országban – és nemcsak a Vajdaságban, hanem délebbre is, így például Belgrádban és Nisben.
„Amire valamilyen megoldást kellene találni a versenyképesség javítása érdekében, az a határátlépés kérdése. Sokszor ugyanis, kis túlzással, képtelenség átkelniük az áruszállítóknak egyik országból a másikba, gyakori a négy-ötórás várakozás, a több kilométer hosszú kamionsor az átkelőknél” – mondta Török György. Ami még gond – folytatta a kamara vezetője –, hogy Szerbiában is nagy gondot okoz a munkaerőhiány, jellemzően a nyugati kivándorlás miatt. Példaként említette, hogy a szabadkai ipari zónába betelepült nyugat-európai cégek több műszakos munkarendben terveznék a termelést, ám kellő számú dolgozó híján ezt nem tudják megoldani.
De azt is megjegyezhetném, hogy a belgrádi tömegközlekedésben két-három éve gyakorta lehet találkozni pakisztáni buszsofőrökkel
– tette hozzá.
