Fontosak az orosz és az ukrán kapcsolatok a magyar építésgazdaságnak

Fa-, vas- és acéltermékeket, valamint szigetelőanyagokat és ezek alapanyagait importálja a magyar építőipar Oroszországból és Ukrajnából, sőt mindkét országból nagyobb mennyiségű anyag beszerzését helyezték kilátásba nemrég, potenciális új források után kutatva a beszűkült és szállítási problémáktól szenvedő nyugat-európai piacok pótlására. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Koji László a VG érdeklődésére azt közölte, hogy mindkét ország fontos perspektívákat kínál a magyar építőiparnak. 

Oroszország felől az elmúlt három évtizedet összességében szemlélve, az utóbbi két évben élénkült meg az építési beruházással járó projektek iránti befektetői érdeklődés a számukra nagyon kicsinek számító, de jó fejlesztési lehetőségeket rejtő magyarországi iránt. Nincs két éve, hogy megalakult a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság építésügyi munkacsoportja, amelynek orosz társelnökét, Konsztantin Mihajlikot, az orosz föderáció építési, lakásügyi és közüzemi miniszterhelyettesét március elején várja Budapestre az ÉVOSZ elnöke. Koji László elmondta, az érdeklődés határozottan nő a magyarországi lehetőségek iránt, az eddigi tárgyalások tapasztalatai szerint elsősorban a turizmus, a vendéglátás és a különböző szolgáltatások iránt van kereslet a megrendelőként befektetni szándékozók részéről. 

Még nem érkeztek számottevő orosz befektetők Magyarországra, de Koji László tapasztalatai szerint láthatóan elkezdődött egy piacfelmérés, és mindkét oldalon van igény a továbblépésre. 

Ukrajnával már előrehaladottabb a gazdasági kapcsolatok kiépítése, amelyek többirányúak. A harmadik országokbeli munkavállalókat tekintve a szerb mellett az ukrán a legnagyobb forrás a magyar építőipar számára. Jelenleg 15- 20 ezer orosz és – többségében – ukrán vendégmunkás dolgozik a 375 ezer főt foglalkoztató magyar építőiparban, de jelentőségüket nem létszámuk összessége adja, hanem az, hogy egy-egy adott helyen esetenként a kivitelező csapat felét, harmadát teszik ki. Amikor a covid első hulláma betört, és az ukránok körében elterjedt, hogy vagy egy napon belül hazatérnek, vagy ki tudja meddig nem tudják átlépni a határt, így többségük azonnal csomagolt. Akkor több építkezésen kerültek hirtelen nagy bajba a jelentős létszám kiesése miatt. Később, a járványügyi lezárások hírét véve a vendégmunkások szinte kivétel nélkül már maradtak, és a munkát választották - érzékeltette Koji László a helyzet komplexitását.

Mind az ukrán, mind az orosz munkaerőpiac nagy kibocsátó, Lengyelországban például egymillió ukrán dolgozik – az orosz vendégmunkások számáról viszont nincs ilyen egzakt adat. 

Magyarországon a szerbek és ukránok mellett a legtöbben Moldovából, Törökországból, Kínából és Vietnámból érkeznek az építőiparba.

Mindeközben vannak olyan magyar cégek, amelyek ezen országokban, mindenek előtt Ukrajnában vállalnak kivitelezési munkákat, de többségüknek ezek még az első tapasztalatok megszerzését szolgálják a megrendelők, a generálkivitelezők és alvállalkozók felől – mondta az ÉVOSZ elnöke. Az eddigi benyomások kedvezőek, a cégek jó esélyt és perspektívát látnak a külpiaci terjeszkedésben - tette hozzá Koji László.