A frissen közölt utolsó negyedévi GDP-adat pozitív meglepetést okozott, ami az egész régióra jellemző jelenség volt. A várakozásunk 6,3 százalékos, az elemzői konszenzus pedig csak 5,7 százalékos bővülést jelzett előre – értékelt az adatokat Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A szakember szerint részleteket csak két hét múlva tudhatunk meg az egyes tételek alakulását illetően, ugyanakkor az elmondható, hogy a termelés oldali havi statisztikák alapján az ipari termelés növekedési hozzájárulása az előző negyedévihez hasonlóan alakulhatott.
Decemberben valósággal felrobbant az építőipar
A növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá, azonban a legnagyobb meglepetést az építőipar okozhatta, mivel az építőipar minden várakozást felülmúlva, 29 százalékkal ugrott meg decemberben, így a negyedik negyedéves teljesítménye is messze meghaladta a várakozásokat – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az építőipar kirobbanó teljesítményt nyújtott, így mind negyedéves, mind éves alapon érdemben hozzájárult a növekedéshez. Emellett folytatódott a kiskereskedelmi forgalom növekedése, miközben a vendéglátás és turizmus – noha még nem álltak teljesen helyre – az egy évvel korábbi korlátozások alacsony bázisa miatt kifejezetten erős növekedést mutattak. Feltehetően a szállítási szolgáltatások teljesítménye is gyorsult – emelte ki. A felhasználási oldalon élénkülhetett a fogyasztás – részben bázishatások, részben a miatt, míg továbbra is kiemelkedően teljesíthettek a beruházások, tükrözve az építőipar robosztus teljesítményét. A külkereskedelem egyenlege pedig már kevésbé húzta vissza a növekedést, mivel az áruforgalmi egyenleg romlása kisebb mértékű volt, az idegenforgalom élénkülésének köszönhetően pedig jelentősen javulhatott a szolgáltatások egyenlege.
Suppan Gergely szerint az idei év elején a jelentős lakossági transzferek (SZJA visszatérítés, 13. havi fegyverpénz), valamint a 20 százalékkal növekvő és bérminimum, és a 25 év alatti munkavállalók kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül, a második félévben pedig az alapanyag- és chiphiány várt enyhülése, új ipari kapacitások üzembe helyezése, valamint a nagyfesztiválok megtartása, az idegenforgalom további helyreállása tarthatja magasan a növekedést.
Így összességében 6 százalékról 6,3 százalékra emelhetjük az idei növekedési várakozásunkat, azonban a módosítással megvárjuk a részletes adatok beérkezését is
– jelezte Suppan Gergely.
Ellensúlyozhatta a járműgyártás gyengélkedését a többi alágazat az ipari termelésen belül
A harmadik negyedév gyengébb teljesítménye átmenetinek bizonyult, az év végére ismét gyorsabb fordulatra kapcsolt a gazdaság – emelte ki az adatok kapcsán Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Szerinte az ipar visszahúzó hatása az előző negyedévben tapasztaltnál kisebb lehetett, a járműgyártás alkatrészhiány miatti gyengélkedése kevésbé foghatta vissza a termelést, illetve azt a többi alágazat teljesítménye jobban tudta ellensúlyozni.
Hangsúlyozta, az hogy a gazdaság helyreállása meghaladja a válság előtti szintet, egyáltalán nem magától értetődő, a 2008-as válság idején erre 5 évet kellett arra várni.
A mai adat megerősíti azon várakozásunkat, hogy az idei meghaladhatja az 5 százalékot. Ebben szintén nagy szerepe lesz a fogyasztásnak, amelyet a februári transzferek és a magas inflációnál is jobban emelkedő bérek hajtanak
– mondta a szakember.
A vártnál gyorsabban bővülhetett a szolgáltatószektor
Rekord mértékű GDP-növekedést produkált a magyar gazdaság – reagált az adatokra Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. A szakember szerint egyelőre nem derült ki, hogy mi okozhatta a vártnál jóval dinamikusabb gazdasági növekedést az utolsó negyedév folyamán.
Könnyen lehet, hogy a szolgáltatószektor gyorsabban bővült annál, mint amit az egyébként jó kiskereskedelmi adatok alapján gondoltunk – tette hozzá.
Virovácz Péter szerint a vártnál erősebb negyedik negyedéves teljesítmény egyben azt is jelenti, hogy úgynevezett áthúzódó hatás is jóval erősebb. „Vagyis pusztán a jó évzárásból fakadóan az eddig piaci konszenzushoz képest nagyjából 0,8 százalékponttal dinamikusabb gazdasági növekedésre számíthatunk 2022-ben. Mindezek alapján egyáltalán nem zárható ki, hogy a magyar gazdasági növekedés az idei év folyamán is megközelíti vagy akár meg is haladja a 6 százalékos ütemet” – mutatott rá.
