Gyorsulhatott a magyar gazdaság növekedési üteme 2021 végén a csalódást keltő harmadik negyedévi adatok után:
a VG elemzői konszenzusa szerint az előző negyedév óta 1,2 százalékkal bővülhetett a bruttó hazai termék, éves alapon pedig 5,9-es lehetett növekedés mértéke.
Bár az előző adatközlés után attól lehetett tartani, hogy az elemzők által korábban jelzett 7 százalékos ütem nem teljesül, a kilátások jelentős javulását mutatja, hogy 2021-ben a 6,8 százalékkal bővülhetett a konszenzus szerint. A Központi Statisztikai Hivatal kedden teszi közzé az első becslését a gazdaság tavalyi teljesítményéről.
A várakozások azért javultak, mert az ipari termelés mintegy 1,5 százalékkal bővült az előző negyedév óta, és feltehetően pozitív a hozzájárulása a negyedéves alapú GDP-növekedéshez
– mutattak rá a Takarékbank-MKB Bank elemzői. Egyébként a legtöbb ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Az építőipar 4 százalék feletti mértékben növelhette kibocsátását, az egy évvel korábbi felpattanás azonban szintén magasabb bázist eredményezett, ezért a szektor bővülésének üteme a negyedik negyedévben 12-13 százalék körüli szintre mérséklődhetett az előző negyedévi 16-ról. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1,4 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, ami 1 százalékpontos gyorsulás jelez. Nagyot javulhatott és jelentős támaszt adott a GDP bővülésének a szolgáltatások egyenlege:
a turizmus élénkült, az év utolsó negyedévében 187 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbi alacsony bázisról.
„A szállítás-, raktározáságazatban az áruforgalom már korábban helyreállt, most a nemzetközi utasforgalom is sokat élénkült, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalmának 1089 százalékos növekedése is tükröz” – hívták fel a figyelmet. Szintén kedvezők a folyamatok a pénzügyi, biztosítási, valamint a szakmai, tudományos, műszaki ágazatokban, és a bázishatások miatt a növekedés gyorsulhatott az ingatlanpiaci szolgáltatások területén is. A szakértők azt is jelezték, hogy a külkereskedelem egyenlege már kevésbé húzhatta vissza a növekedést, mint a harmadik negyedévben, miután decemberben fellendült az
Ami a felhasználási oldalt illeti, Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a fogyasztás és a beruházások húzhatták a növekedést, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy nem voltak az egy évvel korábbihoz hasonló korlátozások, emellett a kedvező munkaerőpiaci helyzet – mint a magas foglalkoztatás és a növekvő bérek – hozzájárulása is számottevő volt, ezt a lendületet szerinte a magas csak részben tudta megtörni.
Az idei évre vonatkozóan még elég nagy a bizonytalanság, sok minden függ attól, hogy megjelennek-e újabb vírusvariánsok, és hogy a feldolgozóipari termelést akadályozó problémák milyen ütemben oldódnak meg. A VG elemzői konszenzusa is tükrözi ezt a bizonytalanságot, amit mutat, hogy az előrejelzések 4,3 és 5,5 százalék között szóródnak. Az idei évre vonatkozó prognózisokban a Pénzügyminisztérium a legoptimistább, 5,9 százalékos GDP-bővülésre számít, de az Európai Bizottság legfrissebb, 5,4-es várakozása is felülmúlja a VG 4,8-es elemzői konszenzusát. (További részletek az EB előrejelzéséről a 12. oldalon.)
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a gazdasági növekedést az év első felében elsősorban az erőteljes belső fogyasztás fogja pörgetni, amit jelentős mértékben támogatnak az év elején kifizetendő kormányzati transzferek, mint a személyi jövedelemadó visszatérítése és a 13. havi kifizetése.
Alapforgatókönyvünk szerint már nem alakulnak ki az omikron-variánsnál veszélyesebb mutációk, amelyek veszélyeztetnék a ütemét
– mondta Varga Zoltán, hozzátéve, hogy az ellátási láncok zavarainak enyhülésével a külső kereslet is élénkülhet, és az év második felében újabb lendületet adhat a bővülésnek.
