Nagy elvárásokkal tekint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a 2022. január 1-től működő „üvegkapu rendszerre”, amelynek keretén belül a 700 millió forint feletti építési-beruházási célú közbeszerzéseknél a létesítmények megvalósításában részt vevő vállalkozások a felé napi szintű, névre szabott foglalkoztatási adatok megadására kötelezettek. Azonban Koji László ÉVOSZ-elnök szerint tovább is kellene lépni:
valamennyi elektronikus építési napló vezetésére kötelezett kivitelezésnél el kellene rendelni az üvegkapu kötelező működtetését, így elegendő „kontrolladat” lenne az adóhatóságnak a legális foglalkoztatás és az elvárt bérezés ellenőrzéséhez.
A NAV által megfelelő gyakorisággal összevetett, elemzett foglalkoztatási, bérezési, forgalmi és áfafizetési adatok segítségével kiszűrhetők lennének a szélsőségesen ellentmondásos adatokat mutató vállalkozások. Ez lehetne a konkrét vállalkozási ellenőrzéseket megelőző előszűrés, mely alapján az „előszűrésen” fennmaradó vállalkozások ellenőrzésére lehetne a hangsúlyt fordítani az ÉVOSZ szerint.
A mintegy 125 ezer építőipari vállalkozás közel 60 százaléka ugyanakkor öt főnél kevesebbet foglalkoztató mikro- vagy egyéni vállalkozás. A szétaprózott szervezeti struktúra komoly piacellenőrzési nehézségekkel jár, és versenyképességi hátrányt is jelent.
A 2016 óta folyamatosan bővülő kereslettel a kapacitás-kínálat nehezen tud lépést tartani, és felerősödtek a piaczavaró jelenségek is:
• nagyobb számban jelentek meg a kóklerek, akik számla nélkül dolgoznak, feketén foglalkoztatnak és rendezetlenek a költségvetési kapcsolataik;
• mesterek, szakmunkások vállalkozásokat alapítanak, vállalkozási ismeretek nélkül.
A lakossági szektor zsebre megy
A gazdaságfehérítés ebben az iparágban egyben versenyegyenlőségi kérdés is.
Különösen a lakosság részére végzett munkáknál jellemző a szerződés nélküli, számlaadás elkerülésével folytatott tevékenység, ahol nehéz a versenyt állnia egy tisztességes vállalkozónak.
Az ÉVOSZ régóta kezdeményezi, hogy a számla nélküli munkavégzést a megrendelőnél is próbálják megfogni. Azzal, hogy a lakásfelújítási támogatások csak üzletileg rendezett körülmények között vehetők igénybe, tisztul a piac. Az írásos szerződés, a tételes műszaki tartalom, a számlák és legálisan mozgó forintok mind a támogatási feltétel alappillérei. Ezzel a megrendelők pozitívan ösztönözhetők, hogy a legális, rendezett piaci magatartást tanúsító vállalkozókkal szerződjenek. Az ilyen típusú megrendelői támogatások piactisztító hatása vitathatatlan.
A legmagasabb szintű feketefoglalkoztatás is a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható, amit elsődlegesen a nagyszámú, írásos szerződés nélküli munkavégzés tesz lehetővé. Ez a jelenség nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt, rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, emiatt sürgős változtatásokra lenne szükség ezen a területen.
Az ÉVOSZ számításai szerint
2021-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási áfatartalma körülbelül 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.
Be kell zárni az adózási kiskapukat
Az építőiparban különösen elharapódzott a kedvező adózási lehetőségek kihasználása a szakmaiság rovására. A bőséges munkalehetőség és az emelkedő árak hatására a kata adózási körben az építőipari vállalkozó gyorsan eléri éven belül a 12 millió forintos értékhatárt, így a feleség, a nagykorú gyerekek nevére kiváltható vállalkozási igazolványok mentén igyekeznek a kedvező adózási körben maradni. Csakhogy nincs ezen „családtagok” mögött vállalkozói tudás, szakmaiság, újabb szakember, valós kivitelezői kapacitás. Ez a megrendelők megtévesztését is szolgálja. Az ÉVOSZ szerint fontos, hogy a közeljövőben a valós vállalkozói ismérvek még nagyobb hangsúllyal jelenjenek meg a feltételrendszerében.
A szövetség javasolja, hogy az adózási, foglalkoztatási szempontból ellenőrzött, rendezett költségvetési kapcsolatokkal bíró, „jónak minősített” vállalkozások úgynevezett pozitív listája legyen könnyen hozzáférhető, cégekre kereshető módon tárolva, nyilvánosan közzétéve és megfelelően hangsúlyozva a médiában az elérhetősége.
Az építőipar gazdaságfehérítését szolgálhatja a közeljövőben az is, ha körültekintően csökkenteni lehet a készpénzes forgalmat az építésgazdasági értékláncban.
