Vasárnap lezárul a több mint 200 milliárd forint keretű, lakosságnak szóló, RRF-6.2.1 kódszámú napelemes pályázat, amelyen 100 százalékos állami támogatás mellett, azaz ingyen juthatnak napelemhez a nyertesek. Ez a pillanat eredetileg már január 17-én elérkezett volna, csakhogy még a két ünnep között kitolták 20 nappal a támogatási kérelmek benyújtási határidejét. Rövidesen kiderül, hogy megalapozott volt-e az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jóslata a hatalmas érdeklődésről, a szaktárca előzetes becslése szerint ugyanis akár 35 ezer család rezsiterhei csökkenhetnek a mostani pályázat révén, amely Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a részét képezi.

Fotó: Nagy Gábor

A regionális bontás alapján megszabott négy benyújtási szakasz közül három már korábban lezárult, az utolsó napokban Közép-Magyarországról – tehát Budapestről és Pest megyéből volt még lehetőség véglegesíteni a pályázati anyagot. Bár erről hivatalos adatok még nincsenek, a VG úgy tudja, a napelemes rendszer létesítésén kívül jelentős igény mutatkozott a komplex fűtéskorszerűsítés iránt is, amely hőszivattyú és villamosenergia-tároló beépítését és nyílászárócserét is feltételez. Míg az utóbbira 11,3 millió forintot is lehetett igényelni, addig önmagában napelemes rendszerre legfeljebb 2,9 milliót. Lapunk információi szerint a meghosszabbított beadás ellenére sokan hagyták az utolsó pillanatra a pályázatot, pedig a kiíró javasolta, hogy az érintettek mielőbb véglegesítsék a kérelmeket, hogy az esetleges technikai, szakmai segítségnyújtásra még időben sor kerülhessen.

Pályázói tapasztalatok alapján az ügyfélszolgálati teendőkkel kijelölt ÉMI Nonprofit Kft. a hajrában is állta a sarat. 

Aki azonban csak néhány nappal a zárás előtt látott hozzá a teendők elvégzéséhez, az aligha járt sikerrel, hiszen csak az állhatott rajthoz, aki előzetesen szerződést kötött egy kivitelezőcéggel, ennek a megállapodásnak pedig az előminősítés volt a feltétele. A régiók szerinti négy pályázati szakasz kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a támogatás sorsáról az adott időablakon belül nem a gyorsaság, hanem a pályázat pontszáma alapján döntenek. Itt viszont előnyt élveznek a gyermeket nevelők és a fejlesztendő járásokban élők. A napelemes kivitelezőcégek kapacitásainak jelentős részét hónapok óta leköti a konstrukció: október 18-tól jelentkezhettek, hogy felkerülhessenek a regisztráltak listájára, amely alapján november 5-től kezdődhettek meg a szerződéskötések, a pályázatokat pedig december 6-tól lehetett beadni.

A bő 200 milliárd forintnyi munkán több mint 1300 kivitelezőcég osztozik. Az ITM-nél hangsúlyozták: a nagyszabású lakossági pályázat is azt a kormányzati törekvést szolgálja, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezzel összefüggésben, a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglaltaknak megfelelően jelentősen növeli a napenergia-termelést: tíz év alatt a hatszorosára bővítik a kapacitást. A minisztériumnál arról is beszámoltak, hogy a pályázat kifejezetten az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű háztartások számára nyújt segítséget, akik önerőből nem tudnák kigazdálkodni a megújuló energiaforráson alapuló, korszerű és környezetkímélő megoldásokra váltás költségeit. A támogatásnak köszönhetően ezek a családok saját maguk termelhetik meg olcsón az áramot. A kormány így egyszerre segíti a leginkább rászorulókat, és ösztönzi a zöld átállást Magyarországon. A háztartási méretű kiserőművek száma tavaly már 125 ezer fölé nőtt, a túlnyomórészt napenergiát hasznosító létesítmények összes beépített teljesítménye pedig már meghaladta az 1000 megawattot.

A napelemes kivitelezőcégek többsége egyszeri alkalomként tekintett a mostani pályázatra, nem kizárt azonban, hogy lesz folytatása. 

A mostani konstrukcióban azok a háztartások pályázhattak az ingyenes napelemre, amelyeknél 2020-ban a kenyérkeresők összevont éves jövedelmének egy főre jutó összege nem haladta meg a 4,85 millió forintot, vagyis a küszöb a havi 400 ezer forintos fizetéshez volt igazítva. A villanyszámlán is gyakran áll vagy bukik, hogy pályázhat-e egyáltalán egy család, a fajlagos költségek miatt 4500 kilowattóra felett lehet csak labdába rúgni, ami havi szinten mintegy 15 ezer forintos számlát feltételez. Ugyanígy lényeges szempont, hogy a kivitelezőcégek jellemzően csak akkor vállalták a munkát, ha a tetőszerkezet statikailag jó állapotban van, nem szorul felújításra, beleértve a cserép-, zsindely- vagy éppen lemezfedést, annak járhatónak kell lennie.