Furcsa kettősség jellemzi az alpesi országokat. Míg eurómilliókat költenek téli turizmusuk fejlesztésére, egyre komolyabb hóágyúrendszerek kiépítésére, és a több ezer méteres hegyek vezetékezésére, addig ellenük dolgozik az időjárás, folyamatosan csökken a havas napok száma. Érdekes adat, hogy Kína az elmúlt 5 évben 71 új síközpontot nyitott, Oroszország pedig 11-et. Ezekben a napokban a pekingi olimpia alpesi sí számai olyan helyeken zajlanak, ahová öt évvel ezelőtt még út sem vezetett, és ahol igen hideg, és száraz az uralkodó téli időjárás. Az ötkarikás játékok szervezői tehát teljes mértékben a hóágyúzásra támaszkodtak – úgy tűnik sikerrel. Ez is rámutat arra, hogy hová fejlődött évtizedek alatt a „hótudomány”. Ugyanakkor elgondolkodtató adat, hogy Az 1950-es évek óta átlagosan 1,5-2 héttel csökkent a hótakarós napok száma az Alpokban és a Kárpátokban.
Az Alpokban a hóvastagsága várhatóan átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet 2050-re, a közelmúlt (1986–2015) átlagához képest. Az évszázad végére a legoptimistább előrejelzések szerint akár 40-45 százalékkal, a legpesszimistábbak szerint akár 90 százalékkal is csökkenhet a hó vastagsága a hegység 2000 méter alatti területein.
Idehaza még rosszabb lehet a hóhelyzet, a Klímapolitikai Intézet senior kutatója szerint. Kovács Erik a VG Podcastnak azt mondta, az évszázad végére még a mostanihoz képest is 90 százalékkal csökkenhet a lehulló hó mennyisége Magyarországon.
