Három éve, 2019 februárjában indult el az európai gyógyszer-azonosítási rendszer, amelyhez 29 európai országban 2500 gyógyszergyártó, 4000 nagykereskedő, 100 ezer gyógyszertár és 6000 kórházi gyógyszertár csatlakozott. Magyarországon a hibás riasztási tranzakciók száma a rendszer indulása óta az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Tavaly 0,02 százalék volt ez az arány, szemben a 0,21 százalékos uniós átlaggal. A szerializáció megváltoztatta a gyógyszerkiadás mechanizmusát, a gyártók pedig jókora beruházásokra kényszerültek. 

20 milliárdba került

Igazi sokkot okozott a hazai gyógyszeripar számára a három évvel ezelőtt bevezetett egyedi dobozazonosítási rendszer, amelyre körülbelül 20 milliárd forint saját forrást költöttek

 – mondta a VG-nek Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke. Megállapította, hogy a gyógyszeripar állandó beruházási kényszerben van, aki nem költ kutatás-fejlesztésre vagy egyéb, például gyártással összefüggő beruházásra, az lemarad. A fenntartási és üzemeltetési költségek továbbra is tetemes összegeket emésztenek fel. Ugyanakkor minden olyan teher negatívan hathat a versenyképességre, amely nem az ipar működéséből adódó, szükségszerű üzleti fejlesztés. 

A gyógyszeripar a gyártási költségek növekedését nem tudja megjeleníteni a termékek áraiban, miközben a kőolaj ára hordónként 100 dollár körül mozog, a gáz ára a 2019-es szint 8,5-szerese, az áram ára a hatszorosára emelkedett, a szállítási költségeknél pedig bő ötszörös a szorzó. Ehhez képest Magyarországon 2007 óta a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek termelői ára nem nőtt, annak ellenére, hogy az infláció vagy az említett energiaár- és egyéb költségek növekedése a hazai gyógyszergyártókat is érzékenyen érinti – tette hozzá Greskovits Dávid.

Fotó: MÓRICZ-SABJÁN SIMON / VG

Abban bíznak, hogy az exportpiaci tevékenységük, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs munkáik intenzív emelésével az elmúlt három év nem hagy nyomot az eredményeikben. A Magyosz elnöke kiemelte: a rövid távú, fiskális szempontú döntések helyett következetesen átgondolt, egymásra épülő, a nemzetgazdaság érdekeit figyelembe vevő, az ipar érdekeit támogató döntésekre van szükség.

A patikáknak is fel kellett készülni

A gyógyszertáraknak is fel kellett készülniük az egyedi dobozazonosításra. Alapvetően egy kétdimenziós vonalkód olvasására alkalmas leolvasóra, a hitelesítést végző számítógépes programra és internetkapcsolatra volt szükségük

– mondta a VG-nek Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) szakmai igazgatója. A legnagyobb beruházás a leolvasók beszerzése volt, a néhány tízezer forintba kerülő eszközök mellett a beszerelés munkadíját is a gyógyszertárak állták. Egy-egy patikába annyi leolvasóra volt szükség, ahány gyógyszerkiadó hellyel rendelkezik az officina. 

Fotó: MORICZ SABJAN SIMON

Marjai Tamás kiemelte: a magyar gyógyszerellátás az egyedi dobozazonosító rendszer bevezetése előtt is nagyon biztonságos volt, hamis gyógyszer nem került be a zárt ellátási láncba korábban sem. 

A szerializációs rendszer bevezetése a munkafolyamatok átszervezését és a gyógyszerkiadás rutinját változtatta meg. Az is várható volt, hogy a gyártósorok módosítása miatt átmenetileg egyes gyógyszereknél rövid ideig tartó hiányok léphetnek fel, de ezek nem voltak jelentősek. Az egyedi dobozazonosítás egyik nem várt mellékhatása pedig az lett, hogy a kétdimenziós vonalkódok és a dézsmabiztos csomagolás miatt a gyártás során növelni kellett a dobozok méretét. 

Ez sok esetben fennakadást okozott a gyógyszertárak készletezési gyakorlatában. A nagyobb méretű dobozokból kevesebb fér el a fiókokban vagy a polcon, így vagy gyakrabban kell őket rendelni, vagy sűrűbben tölteni a tárolóhelyeket 

– tette hozzá Marjai Tamás.