Februárban – a januári 7,9 százalék után – tovább gyorsult, 8,2 százalékos lehetett a fogyasztói árak emelkedése a VG-nek nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint, ez egybecseng a Magyar Nemzeti Bank alelnökének előrejelzésével. Virág Barnabás a februári kamatdöntő ülés után közölte, hogy a januári és februári magas átárazások és a globális geopolitikai helyzet, vagyis az orosz–ukrán háború miatt akár 8-8,5 százalékos is lehet a februári a Központi Statisztikai Hivatal szerdán hozza nyilvánosságra erre vonatkozó gyorsjelentését.
A VG-nek nyilatkozó elemzők a felsoroltak miatt jelentősen rontottak a 2022-re vonatkozó előrejelzésükön: a korábbi, 5,8 százalék körüli éves infláció valószínűleg a múlté, már 7,8 százalékot mondanak összességében, de 2023-as 3,5 százalékot is 4,6 százalékra rontották.
Megjósolhatatlan változók
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a február utáni kilátások teljesen bizonytalanok, pillanatnyilag gyakorlatilag lehetetlen előrejelzést adni, de annyi bizonyos, hogy az események erősen inflatorikus hatásúak lesznek a magyar gazdaságban is. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a bizonytalanságot az okozza, hogy meddig tart és pontosan milyen kimenetelű lesz az ukrajnai orosz invázió. „Nem az a kérdés, hogy győznek-e, hanem az, hogy milyen áron” – tette hozzá Palócz Éva, rámutatva, hogy az éves inflációt nagyban befolyásolja, mi lesz júniusban az üzemanyagárak befagyasztásával, de várhatóan valamilyen formában folytatódik az árak fékezése.
Sok múlik az árstopon
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ad némi esélyt annak, hogy kicsivel 8 százalék alatt alakul a februári infláció, de ehhez kellettek az árstopintézkedések és az is, hogy csillapodjanak az átárazások. „Azt azonban nem tudjuk, hogy a kiskereskedők mennyivel emelték az árstop alá nem eső termékek árát, hogy pótolják a veszteségeiket. A nyersanyagok ára a háború miatt az egekbe szökött, megint előtérbe kerültek az ellátási problémák, és a forint is újabb rekordra gyengült az euróval és a dollárral szemben is” – mondta az elemző, aki egyre inkább reálisnak látja azt a forgatókönyvet, amely szerint akár két számjegyű is lehet a hazai infláció a következő hónapokban.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint a februári gyorsulásban nagy szerepe van az élelmiszerárak további növekedésének, amelyeken néhány tized százalékponttal javított az árstop. „Nem lehet megmondani, hogy meddig tart a konfliktus, meddig maradhatnak fenn a kockázati tényezők, így azt sem, hogyan hatnak az inflációra, csak azt tudjuk, hogy az infláció az eddig vártnál magasabb lesz” – mondta Regős Gábor, hozzátéve, hogy az infláció alakulását az is befolyásolja, hogy meddig maradnak fenn a hatósági árak, különösen az üzemanyagok árstopja.
Óráról órára rosszabb a helyzet
A Takarékbank-MKB elemzői a VG-nek küldött közös válaszukban azt írták: az orosz–ukrán háború kitörése szinte óráról órára rontja a kilátásokat. A gáz- és olajárak mellett meredeken ugrottak a búza-, kukorica-, napraforgó- és szójaárak, ami az árkorlátozás nélkül a következő hónapokban még meredekebben emelkedő inflációhoz vezetne, de így is újabb árhullámokat fog okozni. Nagy arányban drágulnak egyes ipari fémek is, emiatt jóval tovább marad magas az infláció, és csak lassabban fog mérséklődni. „Az igen összetett helyzet miatt gyakorlatilag lehetetlen pontosan megmondani, mekkorára várható az idei infláció. Meredek áremelkedés várható a vendéglátásban is. Az év eleji lakossági transzferek és a dinamikus bérnövekedés részben lehetővé teheti az áthárítást, de kialakulhatnak olyan árszintek, amelyeket a fogyasztók már nem fogadnak el” – húzták alá.
