Körülbelül 80 ezer betöltetlen munkahely, jó körülmények és biztos megélhetés várja az Ukrajnából érkező menekülteket, akik átmenetileg segíthetnek a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő építőiparnak is – derül ki a VG összeállításából.

Lapunk megkeresésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke közölte, képesek lennének többezer építőipari szakmunkást és mérnököt foglalkoztatni, de a betanított munkásokra is szükség van.

Abban bízunk, az ukrajnai menekültek közül sokan készülnek arra, hogy visszatérjenek otthonaikba, és emiatt a lakóhelyükhöz közelebbi országot választják. Magyarország ebből a szempontból földrajzilag kedvező helyzetben van, ezért hangsúlyozzuk, hogy a keletről nyugatra induló menekültek jelentős része munkavállalási lehetőséghez juthat nálunk, nem kell többezer kilométert utaznia. Az ÉVOSZ vállalja a közvetítő szerepét az érdeklődők és a tagszervezetek között

– hangsúlyozta Koji László. Hozzátette, az átmeneti munkavégzés ebben az értelemben nem pejoratív, hiszen az építőipar projektorientált, egy-egy megvalósítása is jelenthet átmeneti időszakot, két hónapot vagy akár egy évet is, tehát az ukrajnai menekültek és az építőipar csak nyerhetnek az együttműködéssel, semmiféle problémát nem jelent, ha ideiglenesen érkeznek, és a háború lezárását követően hazamennek. A szakember rámutatott, momentán a vállalkozások meghatározó részének rengeteg munkája van, a magasépítés területén különösen, amely élőmunkaigényes, azaz ott is nagyon várják a dolgozni akarókat.

A mostani szituációval kapcsolatban Koji László megjegyezte, egyelőre nem bővült, hanem csökkent a munkavállalók köre, mert akadtak olyan 18 és 60 év közötti ukrán kollégák, akik februárban hazamentek a szabadságuk letöltésére, ám a háború miatt most nem engedik őket vissza a határon. 

Az újonnan érkezők ügyében hangsúlyozta, az általános tapasztalatok szerint azok a cégek, amelyek jelenleg is nagyobb ukrán munkaerőt foglalkoztatnak, tovább tudnák bővíteni a létszámot, és felkészültek a nyelvi nehézségek áthidalására, valamint a szállás biztosítására.

Fotó: Balázs Attila / MTI

Ezt a szempontot emelte ki a VG-nek Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője is, aki úgy véli, ebben a helyzetben csak nyerhetnek a magyarországi munkavállalással az Ukrajnából menekülők. Nem kell messzire utazniuk, biztosíthatják a megélhetésüket és a lakhatásukat, ráadásul az 50-60 ezer fő körülire becsült ukrán vendégmunkások miatt bejáratott integrációs programok állnak rendelkezésre, és nyelvi problémák sincsenek.

A nagy munkaadók egyre inkább figyelnek a megfelelő körülményekre. A szállás például fontos tényező, ma már ne 10-12 fős szobákból álló munkásszállókat képzeljünk el, több cég családi házakat bérel, hogy a munkavállalók minél komfortosabban érezzék magukat. A munkaadóknak pozitív tapasztalataik vannak az ukrajnai vendégmunkásokkal kapcsolatban, motiváltak és jól dolgoznak

– árulta el Karácsony Zoltán. Hozzátette, óriási a hiány a magyar munkaerőpiacon többek között a gyárakban és termelőegységekben, valamint a betanított munkások és a gépkezelők esetében, így a lehetőség adott, ám az nagy kérdés, munkaképes állapotban érkeznek-e hozzánk a háború elől menekülők. A szakember tömeges munkaerőfelvételről nem tudott beszámolni az elmúlt napokban, ám ez nem meglepő, hiszen a háború szinte mindenkit váratlanul ért, és még nagyon kevés idő telt el a kirobbanása óta. Az átmeneti munkavállalás kapcsán megjegyezte, számolni kell a betanítási időszakkal is, általában 1-2 éves szerződésekkel érkeznek Magyarországra a vendégmunkások, de a több hónapig tartó együttműködés már egy jó opciót jelenthet mindkét félnek ebben a speciális helyzetben.

A VG-nek több, különböző szektorokban tevékenykedő cég vezetője erősítette meg, hogy a jelenleg is ott dolgozó ukrán kollégák az elmúlt napokban arról érdeklődtek, van-e felvétel, csatlakozhatna-e hozzájuk valamelyik családtagjuk, barátjuk.

A kormány kialakított egy munkacsoportot, amelynek feladata, hogy segítse a menekültek elhelyezkedését, de a munkaerő-közvetítő cégek is akcióba lendültek, többen kitelepültek a magyar-ukrán határra, munkát, szállást és ellátást ajánlva az érdeklődőknek és azok családtagjainak.