Itt a legnépszerűbb a falusi csok
Nagyobb szerepet kaptak az utóbbi három évben a kisebb települések az országos lakáspiacon, az élénkülésben pedig a falusi csok is szerepet játszott – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A kutatásban hivatalos és saját adatok alapján az ingatlanhirdetési portál azt vizsgálta, miként változott a lakosságszám, az ingatlanárak átlagos mértéke és a kínálat a falusi csokos településeken.
Kettős hatás a kereslet-kínálatban
„A falusi csokos települések erősödésében szerepet játszik a 2019 nyarától elérhető nagyobb pénzügyi támogatás, amit lakóingatlan-vásárlásra, -bővítésre és -építésre lehet fordítani. Mivel ezeken a településeken az ingatlanok is olcsóbbak, az állami támogatás nagyobb arányt jelent egy-egy esetben. Szintén hozzájárult a kisebb települések lakáspiacának élénküléséhez, hogy sokan elindultak a nagyvárosokból a környékbeli, agglomerációs körzetek felé, minden megyében a nagyvárosok vonzáskörzeteiben vannak falusi csokos települések” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: az országos lakáspiaci tortából is nagyobb szelet jut ma már a falusi csokos településeknek. A portál kínálatában szereplő eladó lakóingatlanok majdnem 19 százaléka található falusi csokos helységben, szemben a 2019 nyarán megfigyelhető 17 százalékos aránnyal.
Több embert vonzanak a kedvezményezett települések
A bevezetés óta 2021 végéig 28 ezren igényelték a falusi csokot, 153 milliárd forint értékében. Ez az összes csokkérelem egyharmadát és az összes megigényelt csoktámogatás 45 százalékát fedi le a vizsgált időszakban. A nagyobb támogatások az igénylések összegében is megmutatkoznak: egy átlagos falusicsok-igénylés 5,4 millió forint értékű volt, szemben egy „általános” csokigénylésre jellemző 2,8 milliós összeggel.
A magasabb érték nemcsak annak köszönhető, hogy használt lakásokra is az új ingatlanokra vonatkozó kedvezményeket kapják meg a családok, hanem annak is, hogy az igénylők között jóval nagyobb (60 százalékos) arányt képviselnek a legalább három gyermeket nevelő családok. Az „általános” használt lakásra vonatkozó csokigénylők körében az ő arányuk csak 26 százalékos – tette hozzá Balogh László.
A falusi csokos települések lakosságszám-változásán is meglátszik a népszerűség. Magyarország állandó lakossága 2019 első napjától 2022 január 1-ig 1,1 százalékkal mérséklődött. A nem falusi csokos településeken a népességfogyás üteme 1,23 százalék volt három év alatt.
Ezzel szemben a falusi csokos települések állandó lakossága csak 0,57 százalékkal mérésklődött.
Ez feleakkora népességcsökkenést jelent, mint a többi településen.
Ennyibe kerülnek a falusi csokos lakások és házak
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy a falusi csokos településeken áremelkedés következett be az elmúlt három évben. Az összes érintett község átlagát nézve idén márciusban 160 ezer forintos négyzetméteráron kínálták eladásra a lakóingatlanokat, 2019 nyarán még csak 101 ezer volt az átlag.
Az országon belül jelentős eltérések láthatók a négyzetméterárakban, ugyanúgy, mint az országos lakáspiac többi szegmensében, például a használt és új lakóingatlanok piacán. A falusi csokos települések közül a főváros közelsége miatt
a Pest megyeiek a legdrágábbak, az átlagos négyzetméterár 324 ezer forintot tett ki idén márciusban,
ez lényegében a duplája a 2019-es 165 ezernek. A falusi csokos településeket nézve Veszprém megye áll a második helyen 306 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 2019-ben még kevesebb mint 180 ezer volt.
A Veszprém megyei községekben pedig a balatoni régió iránti kereslet növekedésével magyarázható a drágulás.
Az élbolyban van még Komárom-Esztergom, Fejér és Győr-Moson-Sopron, ezekben a megyékben lévő falusi csokos településeken 223–293 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanokat. A legolcsóbb megyék közé sorolható Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén, ahol 67–104 ezer forint volt a jellemző.
