Több mint 20 milliárd forint támogatást biztosított az állam az elmúlt öt évben az elektromos járművek vásárlásához, és az e célra fordított összeg hamarosan jelentősen nőni fog – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. által szervezett Nemzetközi fenntartható közlekedés konferencián. Hozzátette, jelenleg a támogatási rendszer felülvizsgálata zajlik. A tárcavezető elmondása szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott az zöld rendszámú autók száma Magyarországon, és ezzel párhuzamosan
a töltőinfrastruktúra a saját lábára áll, vagyis már nincs szükség az állam beavatkozására a hálózat további bővítéséhez.
A régióban elsőként Magyarország foglalta törvénybe a hazai klímacélokat, amelynek a közlekedés zöldítése is fontos eleme, ugyan a károsanyag-kibocsátás 20 százalékáért a közlekedés felel, annak a 95 százalékáért pedig a közúti közlekedés okolható. Mind a négy magyarországi autógyár az elektromos hajtásban látja a jövőjét, és a technológiaváltáshoz Magyarország európai viszonylatban is jó feltételekkel bír, például a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitással rendelkezik.
A miniszter elmondása szerint mindez az ipar struktúráját is átrendezi, ma már ugyanis inkább az autógyár megy az akkumulátorgyár mellé, és nem csak az autógyár köré épülnek a beszállítók. A tárcavezető arra is kitért, hogy az elektromos teherszállító kerékpárok beszerzésére kiírt pályázaton eddig 108 járművet kaptak az igénylők, és tavasszal ismét lesz a lakosság számára is elérhető elektromos kerékpárok beszerzését támogató kiírás.
Kitért még a Zöld busz programra is, amely a közösségi közlekedés reformját célozza. A programban a BKK is szeretne részt venni – mondta Bodor Ádám. A BKK Zrt. mobilitásfejlesztési igazgatója kiemelte, Budapesten a közösségi közlekedéssel megtett utazások számát nézve az közel 63 százalékban már elektromos járművekkel történik (metró, villamos, HÉV és trolibusz), az összes utazás 37 százaléka viszont autóbuszokkal, amelyek – 19 elektromos midibusztól eltekintve – szinte csak dízelüzeműek. Ezek a járművek zöme nagyon elavult, több száz busz azonnali cserére érett.
A buszállomány mellett a villamosok jelentős része is cserére szorul, az állomány átlagéletkora 35,8 év.
A társaság célja egyébként az lenne, hogy a közösségi közlekedés részaránya 50 százalék fölé emelkedjen az összbudapesti utazási teljesítményben, a járvány miatt megerősödött trendek azonban ezzel szembemennek, és újra sokan ülnek autóba. Az utazásszám 47 százalékát tette ki 2021-ben a közösségi közlekedés, a személyautók 35 százalékot képviseltek – miközben az elektromos vagy plug-in hibrid autók aránya csak 1 százalék volt –, a gyalogosok 16, a kerékpárok pedig 2 százalékot tettek ki.
A szakember elmondása szerint nagy dilemma a társaságnál, hogy milyen hajtásláncú buszokkal váltsák fel az öreg járműveket, egyelőre a trolival a legjobbak az üzemeltetési tapasztalatok, és a jelentős önjáró képességgel rendelkező trolikkal akár 200-300 régi dízelbusz kiváltása is megoldható lenne.
Az akkumulátoros és hidrogénhajtású busz esetében a végleges arány még kérdéses. Bodor Ádám szerint a megosztott mikromobilitás rendszerbe épülésére is szükség van, ugyanis csaknem hatezer megosztott roller van Budapesten, amelyek jól ki tudják egészíteni a tömegközlekedést. Ennek érdekében 600 mikomobilitási pont kialakítása van folyamatban, amelyeken a megosztott rollerek és kerékpárok lesznek majd elérhetők.
