A mostani fejlesztési program olyan egyedülálló módon támogatja az itt élő nemzetiségek életkörülményeinek, gazdasági lehetőségeinek a javítását, amilyenre még nem volt példa a térségben
– mondta a VG-nek Papp Bálint, az akció lebonyolításában illetékes Muraba Európai Területi Társulás igazgatója.
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda
A projekt előzménye, hogy Orbán Viktor magyar és Janez Jansa szlovén miniszterelnök a februári lendvai találkozójukon megegyeztek a közös határ két oldalán fekvő, vegyes nemzetiségű térségek azonos értékű gazdasági és infrastrukturális fejlesztéséről. A két ország deklarált célja, hogy megszüntesse e régiók, a Mura- és a Rábavidék fejlesztésbeli lemaradását. Ezt emelte ki a szlovén kormányfő is az aláírási ünnepségen, ahol rámutatott: harminc év telt el azóta, hogy a két ország megkötötte az első olyan paktumot, amely a határ mindkét oldalán élő kisebbségek védelméről szólt. „A mostani megállapodás az elmaradásokat törleszti” – mondta Janez Jansa.
A 2026. december 31-ig szóló megállapodás szerint a két szerződő állam a fejlesztési program megvalósítására azonos, legfeljebb 25-25 millió euró összegű pénzügyi hozzájárulást utal át a Muraba Európai Területi Társulásnak. Az Országos Szlovén Önkormányzat, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, valamint a Szentgotthárd és Lendva város által 2017-ben létrehozott szervezet igazgatója hangsúlyozta: a most megteremtett pénzügyi alap rámutat Magyarország és Szlovénia elköteleződésére nemcsak a határaikon túl élő nemzettársai, hanem az országaikon belül élő más nemzetiségek iránt is.
A Muraba Európai Területi Társulás is azzal a céllal jött létre, hogy a magyar és a szlovén nemzeti közösségek által vegyesen lakott területek együttműködését és fejlődését segítse a térség különböző szereplőinek összefogásával és források lehívásával, közös programok kidolgozásán és szervezésén keresztül
– mondta Papp Bálint.
Már meghatározták azokat a beavatkozási területeket, amelyek fejlesztését prioritásként kívánják kezelni. Ilyenek azok a különböző társadalmi és gazdasági projektek, amelyek a szlovén és a magyar nemzetiségek életkörülményeit hivatottak közvetlenül segíteni. Mint a miniszterelnökök is kiemelték, a nagyszabású projekt jótékonyan hathat a két ország közti kereskedelemre, amelynek volumene már az előző évben is jelentősen, mintegy 20 százalékkal növekedett. A statisztikai hivatal adatai szerint a Szlovéniába irányuló magyar áruexport a 2020-as 400-ról 485 milliárd forintra emelkedett, az onnan érkező termékek értéke pedig folyó áron 64 milliárddal gyarapodott, így 2021-re majdnem elérte az 550 milliárd forintot.
