Tovább fogynak a hazai bankfiókok
A korábbinál lassabb ütemben ugyan, de tavaly is tovább zsugorodott a bankfiókok hálózata Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank 2021-es, a hitelintézeti szektorra vonatkozó részletes statisztikái szerint a múlt év végén 1826 értékesítési egység működött országszerte, ami 2,7 százalékkal – 51 fiókkal – ugyan, de kevesebb volt az egy évvel korábbinál.
Hosszabb távon vizsgálva a helyzetet már jóval látványosabb a változás: 2015 végén még nagyjából 2800 bankfiók működött hazánkban, tehát hat év alatt közel ezer értékesítési egység tűnt el a térképről. Az MNB bankfiók- és ATM-kereső aloldalán lévő adatok szerint a hálózat ritkulása az idei év elején is folytatódott, hiszen tegnap már csak 1764 találat szerepelt a felületen.
A hitelintézeti fiókhálózat emellett igen koncentrált Magyarországon, hiszen az MNB aloldalán szereplő adatok szerint az értékesítési hálózat bő 70 százalékát három szereplő – a Takarékbank, az OTP Bank és a K&H – üzemelteti, a kilenc, mérlegfőösszege alapján legnagyobb szolgáltatóhoz pedig a tegnapi állapotok szerint az összes fiók 95 százaléka kötődött. (A hálózat koncentrációja pedig a Magyar Bankholding tagjainak egyesülésével tovább növekszik majd.)
A hitelintézeti fiókhálózat elmúlt években megfigyelhető zsugorodása persze nem túlságosan meglepő, hiszen a napi pénzügyi szolgáltatások digitális csatornákra terelése nyilvánvalóan csökkenti a fizikai értékesítési egységek terhelését. Ugyanakkor több piaci szereplő felismerte azt is, hogy a bankfiókokra a jövőben nem elsősorban a napi ügyek intézéséhez, hanem a befektetési vagy finanszírozási tanácsadáshoz lesz szükség. Ez magyarázza az úgynevezett újgenerációs fiókok megjelenését, amelyeknél a napi műveleteket – például az átutalásokat vagy a pénzbefizetést – elsősorban elektronikus felületeken intézhetik az ügyfelek, míg az összetettebb ügyek kapcsán személyesen konzultálhatnak a tanácsadókkal.
