A magas infláció, a 200 ezer forintos minimálbér és a 25 év alattiak személyi jövedelemadó (szja) mentessége, ez a három legfontosabb dolog, ami miatt a diákok munkát vállalnak – válaszolták lapunknak a toborzással foglalkozó iskolaszövetkezetek. 

Fotó: Shutterstock

Közeledik a demográfiai robbanás

2022. januárjától nem terheli 15 százalék szja a 25 év alattiak jövedelemét, amennyiben az nem haladja meg a havi bruttó 433 700 forintot. A diákok járulékalapot képező jövedelméből 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le a munkáltatók, ami a gyakorlatban azt jelenti, 

hogy az szja-mentesség miatt a január előtti bruttó bérüket kapják meg 2022-ben nettó bérként. 

Folyamatosan csökken az elérhető diákmunkások száma, tavaly 11-12 ezer diákot foglalkoztattak, 2017-ben még 17 ezer fiatal talált a Fürge Diák Iskolaszövetkezet segítségével munkát – mondta a VG-nek Simon Balázs, a cég jogi- és kommunikációs igazgatója. 2022-ben hatalmas a kereslet a diákmunka iránt. Simon Balázs kiemelte: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait elemezve azt látják, 

hogy a következő öt évben további 25-30 százalékkal csökken annak a korosztálynak a létszáma, akik diákként léphetnek majd be a munkaerőpiacra.

A Fürge Diáknál azt tapasztalják, hogy egyre kevesebb diák egyre több munkaórát dolgozik, a bérek emelkedtek, ez pedig egyre magasabb árbevételt jelentett a közvetítő cég számára – tette hozzá a szakember. A vállalkozás 2021-ben 6 milliárd forint árbevételt ért el, a 2020-as 4,1 milliárd forint után -– válaszolta Simon Balázs. Kiemelte: az szja-menetességhez hasonló kormányzati intézkedések lökést adhatnak a fiatalok foglalkoztatásának.

Egyre népszerűbb egyébként a diákmunka,

a 25 év alatti korosztály 50 százaléka dolgozik a tanulmányai mellett, 15 évvel ezelőtt még csak a 10-15 százalékuk dolgozott.

A középiskolások a nyári hónapokban jellemzően egy hónapot, a hallgatói státuszban lévők pedig akár két hónapot is dolgoznak nyaranta, de ők az év más szakaszában is szívesen vállalnak munkát. Emelkedett a gyakornoki státuszok aránya is, ahol a kötelező szakmai gyakorlati idő hat hete után a diákok jellemzően tovább maradnak ezeken a munkahelyeken, a cégek is munkaerő megtartásra helyezik a hangsúlyt. 

A megtartás lett az új toborzás

– emelte ki Simon Balázs.

A diákok szerint átlagosan 174 ezer forintból tudnának megélni Magyarországon

Egyre fontosabb az alkotótevékenység.

Hatalmas a munkaerőhiány

A nyári hónapokban országszerte 70-80 ezer diák dolgozik az összes iskolaszövetkezeten keresztül, a Meló-Diák évente 40 ezer fiatalnak tud munkát biztosítani – mondta VG-nek Majzik Nándor, a Meló-Diák Universitas Szolgáltató Iskolaszövetkezet cégvezetője. Visszatért az, amit 2019-ben és 2020-ban tapasztaltak, hatalmas a munkaerőhiány. A pandémia alatt már nagyon sokan elhelyezkedtek a munkaerőpiacon, de a következő hetekben akár több ezer diák számára is azonnal tudnának munkát adni – tette hozzá. 

A minimálbér 200 ezer forintra emelése miatt a diákmunka óránként 1150 forint órabért jelent, ennél alacsonyabb összegért már nem nagyon helyezkednek el a fiatalok sem

 – mondta Majzik Nándor. 

A diákmunkáknál az 1700-1800 forintos órabér nem ritka, a sztenderd fizetés az óránként 1500-1600 forint Budapesten és az Észak-Dunántúlon. Az alföldi régióban pedig ezekhez képest óránként 200 forinttal alacsonyabbak a bérek. Vannak persze extra 2-3 ezer forint közötti órabérek is, többek között az IT-szektorban, vagy egy irodai személyi asszisztens esetében. A szakember azt javasolja a  most közoktatásban tanulóknak, akik nyáron dolgozni szeretnének, hogy már most nézelődjenek az állásajánlatok között, mert aki június közepén „ébred” ő már egy szűkebb kínálattal fog találkozni.

A csúcsbérek óránként 2-3 ezer forintra rúgnak  

A személyi jövedelemadó (szja) menetesség a diákoknak is meghozta a munkavállalási kedvét, nyáron pedig akár háromszorosára-négyszerese is duzzad a munkát vállaló fiatalok száma – mondta a VG-nek Baksay-Szabó Ádám, az Y Generáció Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. Nyáron akár havonta 3-4 ezer diákmunkás is rajtuk keresztül talál pénzkereseti lehetőséget. Hozzátette:

azt tapasztalják, hogy a cégek is szívesebben alkalmaznak 25 év alatti munkavállalót. 

Emellett a bruttó 200 ezer forintos minimálbér drasztikusan, 15-20 százalékkal emelte a diák órabéreket is, de a vendéglátás Covid-19 utáni újranyitása is felpörgette a fizetéseket. Utóbbi szektorba nagyon nagy létszámban keresnek felszolgáló, pultos és egyéb kisegítői feladatkörökre munkaerőt. Az éttermek vagy pubok jellemzően nettó 1200-1600 forintos órabért fizetnek a diákmunkásoknak, tavaly 1200- 1400 forint volt a szektorban az átlagos óradíj – tette hozzá a szakember. 

Jelenleg a csúcs órabérek elérhetik a kétezer forintot is, sőt van, ahol már meg is haladják, ez leginkább az IT területet érinti, de hasonló órabérek jellemzőek a fizikai munkák esetében is, mint például árumozgatás, konténerek ki- és bepakolása, mert ezen a területen is jellemző a munkaerőhiány – mondta Baksay-Szabó Ádám. Egy diák havi 20 nap munkával akár 280 ezer forintot is kereshet.

Jelenleg szülői engedéllyel, 15 éves kor betöltése után vállalhat egy fiatal munkát, a közoktatásban tanulók jellemzően nyáron egy hónapot vállalnak, a felsőoktatásban tanulók pedig már az év többi időszakában is keresik a pénzkereseti lehetőséget. 

Nagy változás, hogy a home office lehetősége a diákmunkák egy részénél is megmaradt. A munkaerő megtartását hangsúlyozta Baksay-Szabó Ádám is és kiemelte, a munkaadók a fiatalokat is a cég szerves részének tekintik, és akár csapatépítésre is hívják őket és a bónuszjuttatásokból is részesülnek.