A hazai infláció csúcsa minden bizonnyal 10 százalék fölötti lehet a nyáron, és az év egészében is átlagosan 10 százalék körül alakulhat majd

– hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőinek negyedéves sajtótájékoztatóján. A szakértők úgy vélik, az infláció emelkedésének még messze nem vagyunk a végén, a globális ellátásilánc-problémák általi áremelkedésnél is sokkal nagyobb sokkot jelent az orosz–ukrán háború hatása, valamint a gyengébb forint is egyenesen vezet a magasabb inflációhoz.

Fotó: MICHAL FLUDRA / AFP

Veszélyt jelent Kína zéró toleranciája

Török Zoltán a gazdasági növekedéssel kapcsolatban azt mondta, a háború negatív hatásai sajnos nem elkerülhetők. A magyar gazdaságot viszonylag erős kereskedelmi szálak kötik mind Oroszországhoz, mind pedig Ukrajnához. A kieső közvetlen és közvetett export, valamint az egész európai konjunktúrának a romlása miatt csak 

2–3 százalék közötti gazdasági növekedésre számítanak az idén, szemben a háború előtti 4–5 százalékos várakozással. 

2022 harmadik negyedévében 7–8 százalék között tetőző hazai kamatkörnyezetre számítanak az elemzők, valamint arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama az év során lassan, de fokozatosan erősödik, 

2022-ben éves átlagban 373-as árfolyamot várnak, az év végén pedig 365-öt.

Az elemzés szerint bár a koronavírus újabb hullámaival kapcsolatban nem lehetünk meggyőződve arról, hogy azok nem fognak ismét nagyobb egészségügyi kockázatot jelenteni, a legvalószínűbb ma mégis az, hogy az elmúlt két év során megtanultunk együtt élni a járvánnyal. Viszont Kína zéró toleranciájával egy fontos kivételt képez, ez pedig a globális ellátási láncok helyreállását minden bizonnyal lassítja.

A háború jobban fájhat, mint a régiós társaknak

A bank szakemberei kiemelték, a szomszédos országban dúló háború számos csatornán keresztül hat a magyar gazdaságra, és ezek egymással is összekapcsolódnak. 

Példaként említették a pénz- és tőkepiaci kockázatok emelkedését, az inflációt és az energiaellátási bizonytalanságot.

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az ukrán és orosz exportunk a hazai hozzáadott érték 3,4 százalékát jelentette. Összehasonlításképpen, a többi V4-es ország esetében a vonatkozó arány 2,4, míg az Európai Unió egészében 0,9 százalék volt, tehát az orosz és az ukrán gazdaság keresletének borítékolható jelentős visszaesése a magyar gazdaságot számottevően és arányaiban a régiós társaknál is nagyobb mértékben érinti kedvezőtlenül az exportcsatornán keresztül. Ami az importot illeti, itt elsősorban Magyarország orosz energiaimport-függősége számít kockázatnak.

Ezermilliárdos tétel is lehet a rezsicsökkentés

Török Zoltán rámutatott, az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt a cserearányok drasztikus romlása fokozottabban érezteti a hatását 2022-ben. Ez a 2009 óta folyamatos külkereskedelmi többletét az országnak lenullázza, sőt, deficitbe fordíthatja, még úgy is, hogy a hazai feldolgozóipari exportkapacitások folyamatosan és számottevően bővülnek. Ha pedig romlik a külkereskedelmi mérleg, akkor romlik a folyó fizetési mérleg is.

A bank számításai szerint jó esetben a hiány a GDP 4 százaléka körül lehet, de nem elképzelhetetlen, egy 5-6 százalék körüli GDP-arányos hiány sem 

– a kormány karácsony előtt módosított terveiben 4,9 százalék szerepel.

„A probléma az, hogy azóta jelentősen megemelkedett a kamatkörnyezet, és ennek megfelelően az adósság finanszírozásának a költsége is magasabb lesz minimum 300-400 milliárd forinttal, vagyis a GDP-nek alsó hangon is a fél százalékával. Ehhez járul hozzá, hogy az elszálló energiaárak miatt a lakossági rezsidíjak változatlanul tartásának a költsége már az 1000 milliárdot meghaladó extra tétel is lehet” – szögezte le Török Zoltán. Kiemelte, szerencsére számításaik szerint a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek vagy a lakossági befizetések növekedését is jelentősen alultervezte a kormány, különös tekintettel a vártnál jóval magasabb inflációra.