Januárban 14,2 százalékkal nőttek a hazai keresetek, amivel Magyarország a második helyezést érte el a teljes európai mezőnyben, az uniós országok között pedig az első helyen áll – derül ki a Trading Economics adatbázisából. Az európai államok statisztikai hivatalai által eddig közölt számok szerint az év elején
Magyarország után Lengyelország, Románia, illetve Horvátország következett 9,5, 8,7 és 5,7 százalékos béremelkedéssel.
Bár több európai állam még nem frissítette az adatokat, a következő hónapokban a magyar bérdinamika átveheti a vezetést, ugyanis januárban még Ukrajnában volt a legnagyobb emelkedés: a háború előtt északkeleti szomszédunkban 18,6 százalékkal nőttek keresetek.
A dinamikus béremelkedési ütem ellenére sem látja túl biztatónak a jövőt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember úgy véli, az jókora részt leharap a hazai vásárlóerőből, annak ellenére, hogy a reálbérek várhatóan 3 százalékkal nőhetnek az idén, tehát egészében emelkedik a fizetések vásárlóértéke. Erre minden esély megvan, főleg ha valóban 9-10 százalék körül alakul az idén az éves infláció, miközben megmarad a bruttó keresetek 13-14 százalékos dinamikája.
Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az év elején a legtöbb szakértő a 10 százalék fölötti reálbér-növekedést sem zárta ki, miután a minimálbér- és egyéb kormányzati emelések alaposan berobbantották a dinamikát. Persze ehhez az is kellett, hogy az inflációs várakozások akkor még jóval mérsékeltebbek voltak. Mint emlékezetes,
a Magyar Nemzeti Bank a tavaly decemberi inflációs jelentésében még 4,7–5,1 százalék közötti árnövekedést jósolt 2022-re, egy hónapja már sokkal inkább a 8–9 közötti ütemet tartotta valószínűnek.
Németh Dávid rámutatott, hogy a nyugat-európai országok rosszabb helyzetben vannak, mivel ott várhatóan mérséklődni fognak a reálkeresetek, és szerinte az eurózónában 1,5-2 százalékkal biztosan csökken majd a fizetések vásárlóereje. A Trading Economics év eleji adatai is ezt mutatják: januárban Portugáliában – amelyet vásárlóerő-paritáson éppen tavaly előztünk meg – az átlagbér-emelkedés mindössze 4,2 százalékos volt 3,4-es infláció mellett, ráadásul azóta 5,5-re gyorsult az áremelkedés üteme. Hollandiában pedig egészen drámai mértékben eshet vissza idén a vásárlóerő, ugyanis márciusban 2,4 százalékkal nőttek a bérek, miközben a fogyasztóiár-index 11,4-es volt, ami az egész unióban a negyedik legmagasabb érték. De nem sokkal jobb a helyzet Szlovéniában, Németországban és Csehországban sem, ahol még az átlagbérek is csökkentek decemberben és januárban.
Márpedig ha Nyugaton visszaesik a vásárlóerő, az itt is érezteti a hatását, például a magyar gazdaság számára jelentős súlyú autóipar így továbbra sem tud magára találni.
Egyelőre nem látszik, hogy beindult volna a gazdasági lassulás, de egyre több jel utal arra, hogy ez be fog következni
– figyelmeztetett az elemző, hozzátéve, hogy várakozásai szerint az erős évkezdet után a második negyedévtől stagnálásba válthat a magyar gazdaság. Idén a magyar 3,5 százalékkal növekedhet, de az utolsó negyedévben az enyhe sem zárható ki – közölte Németh Dávid.
