Infláció feletti drágulás jön az építőiparban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz év elején még az építőipari termelés 5-6 százalékos növekedését prognosztizálta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), az orosz–ukrán háború tükrében azonban már stagnálásra számít.
Az állami megrendelések jelentős, mintegy 500 milliárd forintos csökkenésével kalkulálnak, és a lakossági megrendeléseknél is stagnálást prognosztizálnak
– közölte legfrissebb felmérésének eredményét a szakszövetség.
Többen kevesebb szerződésre számítanak
Az áremelkedések hatására a lakásépítési és -felújítási volumen egyelőre nem csökken. A megrendelések emelkedését a magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai hozhatják az idei évben. A vállalkozások kevésbé optimisták a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban.
Egyharmaduk vár növekedést, 27 százalék stagnálást, 40 százalék pedig a szerződésállomány esésére számít.
A vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az építőanyagok ára 25, a fuvarköltség 23, az építési törmelék elszállításának és lerakásának ára 22 százalékkal emelkedik. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok esetében 29, a faanyagoknál 28 százalékos áremelkedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó drágulással számolnak.
A cégek fele nem optimista
Ebben a helyzetben a cégek szeretnének megállapodni a megrendelővel a többletköltségek megosztásán. Az új szerződéseknél beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány, valamint a háború okozta többletköltségeket. Az év második felétől erősebb piaci versenyre számítanak, ami az éves nyereség csökkenését hozhatja magával.
Az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve – amely a tavalyi évben 12 százalék körül volt – a cégek közel fele mérséklődésre számít, csak 17 százalékuk vár javulást.
Az ÉVOSZ 400 céget kérdezett meg az aktuális piaci helyzetéről
– közölte a szakmai szervezet.
A válaszadók 83 százaléka a tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelte ki. Nem sokkal maradt el mögötte azonban az orosz–ukrán háború, amelyet a felmérésben részt vevő cégek 80 százaléka jelölt meg akadályként.
Mérnökhiány, beszerzési problémák
A válaszadók közel 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkásállománnyal a megrendelések teljesítéséhez. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése és továbbképzése. Csak a válaszadók 27 százaléka számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. Az év végéig a felmérésben részt vevő cégek közel 15 százalékos átlagos bérköltség-növekedéssel számolnak. Az üzleti tevékenység harmadik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették.
A kivitelezők és a megrendelők is komoly vesztesei a háborús helyzetnek. A kivitelezések mérhetetlenül lelassulhatnak és jóval drágábbak lesznek.
A lakásépítés területén nehéz finanszírozási helyzet alakulhat ki, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony – az ÉVOSZ szerint 5-6 százalékos – kamattal nyújtani a hiteleket.
Az orosz–ukrán háború miatt bekövetkezett árfolyam-ingadozás a válaszadók 93 százalékának okozott veszteséget, az építőanyag-hiányt 89, a munkaerőhiányt 33 százalékuk sorolta a háború káros következményei közé, 30 százaléknak pedig piacvesztést okoz a konfliktus. A válaszadók alig 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború nem befolyásolja cége tevékenységét.
A felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben részt vevő vállalkozások közel 40 százaléka vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, és több mint fele igényelt 2021-ben banki hitelt. A lízing is népszerű volt, 2021-ben a válaszoló cégek 60 százaléka vette igénybe ezt a finanszírozási módot. Közel 27 százalék belső forrásból oldotta meg a finanszírozást.
