A hazai gazdaságok 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült vidékfejlesztési támogatásban 2018 és 2020 között, a támogatások összege meghaladta az 508 milliárd forintot– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeit ismertető sorozatának most megjelent, Vidékfejlesztés című kiadványában. Arányuk Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb.
Minden ötödik gazdaság érintett volt
A támogatott gazdaságok használták 2020. június 1-jén az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát, mintegy 3,5 millió hektárt, és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát, megközelítőleg 1,4 millió állategységnyi haszonállatot. Náluk képződött a mezőgazdaság teljes standard termelési értékének 67 százaléka, amihez a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44 százalékát használták fel.
A vidékfejlesztési támogatásban minden ötödik gazdaság érintett volt. Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka vidékfejlesztési intézkedésben részt vevő gazdaságokhoz tartozott, míg Pest, Heves és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a támogatásban részesülő gazdaságok mezőgazdasági területének aránya.
Az 1200 hektárt vagy az annál nagyobb területet használó gazdaságok 92 százaléka vett igénybe vidékfejlesztési támogatást.
Ez az arány a birtokméret csökkenésével együtt válik egyre alacsonyabbá: a 300–1200 hektár közötti területet használók még 87, az 5–300 hektár közötti területen termesztők 39, az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók 6 százaléka igényelt támogatást.
A tendencia az állattartó gazdaságok esetében is megfigyelhető: míg a 100 vagy az annál több állategységgel rendelkező gazdaságok 74 százaléka volt érintett vidékfejlesztési támogatásban, addig a 20–100 között tartóknak már csak alig több mint a fele (56 százaléka), az 5–20 közöttiek 29, míg az 5 állategységnél kevesebbet tartó gazdaságoknak már csak 8 százaléka volt kedvezményezett. Átlagosan az állattartó gazdaságok 14 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban.
A fiatal gazdák vitték a prímet
Gazdaságtípus szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók (28 százaléka), a vegyesnövény-termesztők (26) és a szántóföldinövény-termesztők (24) jutottak legnagyobb arányban vidékfejlesztési támogatáshoz. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságoknak mindössze 3 százaléka részesült ilyen támogatásban, mivel az ebbe a csoportba tartozó sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatása nemzeti forrásból biztosított.
A KSH és a Magyar Államkincstár (MÁK) adatainak együttes felhasználásával látható, hogy
a fiatal irányítóval rendelkező gazdaságok nagyobb arányban vettek részt a vidékfejlesztési programban, 24 százalékuk részesült ilyen támogatásban, míg a 65 év felettieknek a 14 százaléka.
Az irányító mezőgazdasági végzettsége szerint a felsőfokú végzettségűek körében volt a legmagasabb (43 százalék) a vidékfejlesztési támogatásban részesültek aránya. A legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettségűek 27, a mezőgazdasági képzettség nélküliek 9 százaléka részesült támogatásban.
