A magyar fiatalok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát idehaza. A Meló-Diák nemrég egy országos reprezentatív felmérés keretében térképezte fel a fiatal generáció munkavállaláshoz való viszonyát – számolt be róla ifj. Vida Péter üzletág-igazgató.

A diákokat elsősorban a pénz motiválja a munkakeresés közben. Ennek ellenére nincsenek irreális elvárásaik a bérezéssel kapcsolatban.

A megkérdezettek 82 százaléka 1150 és 1500 forint közé lőtte be az elfogadható nettó órabért.

Mindössze 3 százalék tartana 2000 forint feletti nettót reálisnak. 1150 forint alá nem is csökkenthetne fizetésük, mivel a 20 százalékos minimálbér-emelést követően 2022-től ennyi a minimális bruttó órabér, amely a 25 évnél fiatalabbak esetében egyúttal nettó is, hiszen ők szja-mentességet élveznek. A Meló-Diák ezzel kapcsolatban is megkérdezte a véleményüket, és a többség örül ennek a változtatásnak. 40 százalékuk egyenesen úgy nyilatkozott, hogy több munkára sarkallja, ha több pénz marad a zsebében.

2021.07.19. Gönyű Támogatott nyári diákmunka Képen: Schüttler Zsófia, Balogh Balázs, Krenner Kitti Fotó: Nagy Gábor NG Kisalföld
Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

A felmérésben megkérdezettek 36 százaléka a diákmunka kiválasztásakor a bérezést tartja a legfontosabbnak.

Ezt követi a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték, ezek egyaránt 20 százalék körül mozognak. A kollégák szakértelme pedig a megkérdezettek 14 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve ugyanakkor, úgy tűnik, nem fontos a fiataloknak. Mindössze 3 százalékuk jelölte meg a választás elsődleges szempontjaként.

A cég a kutatásban azt is megkérdezte, milyen célból mennek el dolgozni a tanulmányaik mellett a diákok.

A válaszadók 30 százaléka iskolai kiadásokra, negyedük a lakhatás költségeinek fedezésére költi a keresett pénzt.

18 százalékuk a családját támogatja belőle. Az egyszeri kiadások körében főként jogosítványra, autóra, motorra gyűjt a válaszadók 38 százaléka. 27 százalékuk mondta azt, hogy utazásra fordítaná a keresetét.

A diákmunkáról általános tévhit, hogy a fiatalok az iskolaszüneti időszakokban mennek el dolgozni. Ez egyáltalán nem így van. A diákok háromnegyede a tanulmányai mellett párhuzamosan vállal munkát. A válaszadók 40 százaléka 3-4 napot dolgozna hetente, 31 százalékuk csak kettőt, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két végletet: a heti néhány órát, illetve az 5-6 napot.

A legnépszerűbbek az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök.