Az OKSZ közleménye szerint a feszült gazdasági környezetben alapvető, közös érdek megőrizni az áruellátás biztonságát. A súlyos helyzet hátterében egyebek mellett a korábban vártnál nagyobb infláció, a termelői árak tetemes emelkedése, az energia drágulása és a munkaerőhiány húzódik meg.  A kereskedelem saját működési költségei – különösen a legnagyobb ráfordítást igénylő beszerzéseké – az inflációnál nagyobb ütemben növekedtek az elmúlt időszakban.

Az extraprofitadót a kiskereskedelem esetében is az árbevétel alapján kell elszámolni, közvetlenül nem kapcsolható össze a kiskereskedők profitjával és így nem értelmezhető – áll a közleményben. A kiskereskedők árbevétele valóban nőtt a tavalyi forgalmukhoz viszonyítva, ez azonban abból adódik, hogy magasabb áron szerzik be és értékesítik a termékeket, az árbevétel növekedése így nem jelenti a profit növekedését. A szövetség szerint az árbevétel nagyon nagy hányada a forgalmazott termékek beszerzési áraként a szállítóknál, köztük az OKSZ több ezer magyar partnerénél csapódik le.

Fotó: KALLUS GYORGY / Világgazdaság

 

A kiskereskedelem a Covid idején válságadót fizetett, amelyet az ágazat kiskereskedelmi különadóként azóta is fizet – emlékeztetett az OKSZ. A kiskereskedelmi adó idei terhe 80 milliárd forint körüli, ezenfelül a kiskereskedelem finanszírozza az árstop költségeit: a szakértői becslés szerint a február–június közti hónapokban az OKSZ tagvállalkozásai 25-30 milliárd forinttal támogatták a magyar családokat. Az előbbiek alapján az extraprofitadó 60 milliárd forintos előirányzatával együtt a kereskedelmi ágazat terhelése 200 milliárd forint 2022 első fél évében.

Az OKSZ sajnálatosnak tartja, hogy az extraprofitadó előkészítésekor a kormány nem egyeztetett velük. Ez az OKSZ tagvállalkozásai szerint elengedhetetlen lenne a kereskedelem működését meghatározó kérdésekben, a szükséges kormányzati intézkedések végrehajtása és az ellátásbiztonság megőrzése érdekében.

Az áremelést elkerülnék, az elavult áruházak felújítása viszont az extraprofitadó áldozata lehet

Az extraprofitadó a kiskereskedelmi láncok esetében továbbra is a szektorális különadó, annak kulcsa 100 milliárd forint árbevétel felett azonban 2,7-ről 4,1 százalékra nő. Ezt leginkább úgy gazdálkodhatják ki a bolthálózatok, ha befagyasztják a beruházási keretüket, leépítés ugyanakkor nem várható, hiszen eleve munkaerőhiányos az ágazat.