A központi költségvetés bevételei 2022 első három hónapjában éves alapon 16,1 százalékkal nőttek, ezen belül viszont jelentősen eltérő folyamatok mentek végbe

– mutatott rá a VG megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője. A szakember úgy véli, összességében az látható, hogy az első negyedévben több egyedi tényező vezetett a pénzforgalmi hiány emelkedéséhez, ami viszont nem jelent meglepetést, a fejnehéz költségvetésre a tavaly év végén meghozott kormányzati döntések alapján lehetett számítani. Hozzátette, az év hátralévő részében az orosz–ukrán háború komoly kockázati tényezőt jelent, illetve kérdéses az is, mi történik majd az uniós forrásokkal a jogállamisági eljárás alatt.

Fotó: Havran Zoltán

A Magyar Államkincstár adataiból kitűnik, hogy a gazdálkodó szervezetek befizetései 21,1 százalékkal növekedtek. 

Ezen belül a társaságiadó-bevételek több mint 25 százalékos emelkedéséhez hozzájárultak az eltérő üzleti éves adózókhoz köthető befizetések, illetve a felkönyvelt előlegek előző évinél magasabb szintje. A költségvetés továbbra is számíthat a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételekre, elsősorban az általános forgalmi adóra, amely az első negyedévben 25 százalékkal nagyobb forrást jelentett, mint 2021-ben: a nagy kereslet, a magasabb bérek, a kormányzati transzferek és az árak emelkedése miatt

1196 milliárd forint után az idén – újabb rekordot jelentő – 1496 milliárd érkezett ebből az adónemből.

Az adókulcs csökkentése ellenére a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek 15 százalékkal növekedtek, az uniós forrásokból pedig harmadával több folyt be, mint a megelőző évben.

A bevételi oldalt visszavetette a gyermeket nevelő szülőknek járó szja-visszatérítés elszámolása, emiatt több mint 500 milliárd forintos csökkenést mutatnak az adatok.

Molnár Dániel ezzel kapcsolatban megjegyezte, a 650 milliárd forintos támogatással számolva nagyságrendileg 150 milliárd forintos bővülést regisztráltak volna, azzal együtt, hogy 2022-től a 25 éven aluliak az átlagbérig mentesülnek az szja-fizetési kötelezettség alól.

A Századvég szakértője szerint a költségvetés kiadási oldalán a 35,3 százalékos, azaz több mint 2000 milliárd forintos pluszt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve az államháztartás alrendszereinek támogatása, továbbá a társadalombiztosítási alapok kiadásainak növekedése indokolta. Az emelkedésben az állami bérrendezések, a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelése, a nyugdíjemelés és a kifizetett 13. havi nyugdíj, valamint a fegyverpénz is közrejátszott, ezenfelül az uniós programok kiadásainak megelőlegezése is közel a duplájára, 575,6 milliárd forinttal nőtt.

Az elmúlt években az uniós programok előfinanszírozása miatt kialakuló magas pénzforgalmi hiány nem jelentett problémát, mert a költségvetés 0 százalék körüli kamatszinten tudta magát finanszírozni rövid távon. Most ugyanakkor a kamatok jóval magasabbak, a 3 hónapos referenciahozam közel 5,9 százalék, így a tartósan magas pénzforgalmi hiánynak már vannak költségei

– jelezte Molnár Dániel, aki úgy véli, emiatt is rendkívül fontos, hogy a gazdasági növekedés fennmaradjon, mivel az a bevételek emelkedésén keresztül mérsékli a hiányt. Véleménye szerint ebben az esetben a kormány által megjelölt 4,9 százalékos hiánycél tartható lehet, sőt, a Századvég előrejelzése – amely a szomszédban zajló háború rövid időn belüli befejeződésével számol – ennél kedvezőbb, 4,2 százalékos ESA-hiányt tartalmaz.