Az év elejihez képest általánosságban 20-30 százalékos építőanyag-áremelkedést tapasztalnak az ingatlanfejlesztők, akik ezt az óriási költségnövekedést egyre nehezebben tudják kezelni – nyilatkozta a VG-nek Kiss Gábor, a Metrodom Építő Kft. ügyvezetője, a legnagyobb cégeket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke. Mint mondta, korábban – a betonacél kivételével – éves árazás volt az építőanyag-piacon, vagyis a gyártók által megadott árlista alapján az anyagoldali költségeket nagy biztonsággal lehetett megtervezni. 

Most heti és havi árazás van, a drágulás folyamatos és nem mérséklődik, noha mindenki azt remélte, hogy a plafont már elérték, de egyelőre egyetlen termékkörben sincs jele a megnyugvásnak. 

Piaci ökölszabály szerint az építési költségek felét adja az anyag, ami az idén a jelzett mértékű drágulás miatt már eddig 10 százalékos áremelkedést okozott az újlakás-piacon, az év végére pedig elérheti a 20 százalékot is akár.

Hiány nincs építőanyagból, mindenhez hozzá lehet jutni, de nehezen és rendkívül hosszúra nyúlt szállítási határidővel. Azt a téglát, amit most rendelnek meg, legkorábban októberben tudják majd beépíteni

 – jellemezte a helyzetet a cégvezető. 

Mindez annak az eredője, hogy a gyártáshoz szükséges energia és az üzemanyag ára többszörösére nőtt, ami minden termékbe beépül, hiszen a téglát és a hidegburkolatot egyaránt ki kell égetni, majd szállítani. Minden építőanyagra jellemző, hogy energiaigényes az előállítása.

Három éve a munkadíjak emelkedtek meredeken, most a munkadíj oldalán egy moderáltabb, átlagosan 5 százalékos elmozdulás volt az idén.

Ennek ellenére a meredek építőanyag-áremelkedés miatt nagy a költségoldali bizonytalanság, a havonta változó árakat úgy tudják kezelni a fejlesztők, hogy a már beépült fix költségeken túl fennmaradókra becslést alkalmaznak. A már ismert és elkönyvelt költségekkel arányosan folytatják az értékesítést, vagyis csak annyi lakást adnak el, csak annyi bevételt keletkeztetnek, ahány százalékon állnak a kivitelezési költségek. Ahogy növekednek az építési ráfordítások, úgy növekednek a lakásárak is – mondta Kiss Gábor. 

A lakásépítő cégek keskeny mezsgyén táncolnak most, rendkívül ügyesen kell egyensúlyozniuk, hogy milyen ütemben tegyék piacra a lakásokat. 

Aki eladja a projektidőszak elején, azzal megtörténhet, hogy a második felében, az egyelőre nem kalkulálható mértékű költségemelkedésre nem lesz fedezete

 – érzékeltette a Metrodom cégvezetője, aki nem titkolta, arra számít, hogy a reálisan bekövetkező jelentős áremelkedés az új és a használt lakások piacát egyaránt érinti majd. Az elérhető újlakás-kínálat folyamatosan csökken, mert az utolsó pillanatig készleten tartják a lakásokat a fejlesztők, és csak akkor kezdik az értékesítést, ha már belátható és viszonylag jól megbecsülhető a hátralévő költség. 

Ami épül, azt igyekszik mindenki befejezni, de új projektek a rozsdaövezeteken kívül már aligha indulnak, a készlet így nem pótlódik, a fejlesztők óvatosak.

Egyre nagyobb kérdés, hogy a drágulást meddig bírja a piac, mennyivel magasabb áron alakulhat ki egy új egyensúlyi állapot. 

Az első félévben még brutális számok jönnek majd a lakásépítési statisztikában, az átadásokat ugyanis több dolog hajtja. Mindenekelőtt az energetikai követelmények nyári szigorítása, ami előtt még komoly hajrá jön, és az áremelkedési spirál is mielőbbi befejezésre ösztönzi az építkezőket – szögezte le a szakmai egyesület alelnöke.

Miután az elmúlt tíz évben nem épült meg 100 ezer új lakás, a tíz évnél nem régebbi, vagyis újszerű jó minőségű használt lakásokból érzékelhetően nagy hiány keletkezett, miközben reális veszély

 – tette hozzá Kiss Gábor –, hogy 2023–2024-ben ismét bezuhan a lakásépítési mutató az elhalasztott kezdések és a most elszálló építési költségek nyomán.

Lenne mire építeni

A hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt még a 2008-as pénzügyi válság utáni visszaesést sem pótolta. Részben éppen a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években látott lakásárrobbanást – jelezte a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) legutóbbi lakásépítési jelentését kommentálva Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás ezer lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség – hangsúlyozzák lakáspiaci elemzők évek óta. A hitelkamatok növekedése viszont visszafoghatja a keresletet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Duna House becslése alapján az első négy hónapban 7 százalékkal csökkent a lakástranzakciók száma az egy évvel ezelőtti, évtizedes csúcshoz képest.