BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felzabálja az áfakedvezményt a lakásárrobbanás

Akár 20 százalékkal is többe kerülhetnek az új lakások év végére a januári nyitó szinthez képest, miután az építőanyagok január óta máris 20-30 százalékkal drágultak, és még nincs vége, a gyártási és szállítási költségek egyaránt kilőttek, heti és havi árazás van egyre hosszabb szállítási határidőkkel.

Az év elejihez képest általánosságban 20-30 százalékos építőanyag-áremelkedést tapasztalnak az ingatlanfejlesztők, akik ezt az óriási költségnövekedést egyre nehezebben tudják kezelni – nyilatkozta a VG-nek Kiss Gábor, a Metrodom Építő Kft. ügyvezetője, a legnagyobb cégeket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke. Mint mondta, korábban – a betonacél kivételével – éves árazás volt az építőanyag-piacon, vagyis a gyártók által megadott árlista alapján az anyagoldali költségeket nagy biztonsággal lehetett megtervezni. 

Most heti és havi árazás van, a drágulás folyamatos és nem mérséklődik, noha mindenki azt remélte, hogy a plafont már elérték, de egyelőre egyetlen termékkörben sincs jele a megnyugvásnak. 

Piaci ökölszabály szerint az építési költségek felét adja az anyag, ami az idén a jelzett mértékű drágulás miatt már eddig 10 százalékos áremelkedést okozott az újlakás-piacon, az év végére pedig elérheti a 20 százalékot is akár.

Hiány nincs építőanyagból, mindenhez hozzá lehet jutni, de nehezen és rendkívül hosszúra nyúlt szállítási határidővel. Azt a téglát, amit most rendelnek meg, legkorábban októberben tudják majd beépíteni

 – jellemezte a helyzetet a cégvezető. 

Mindez annak az eredője, hogy a gyártáshoz szükséges energia és az üzemanyag ára többszörösére nőtt, ami minden termékbe beépül, hiszen a téglát és a hidegburkolatot egyaránt ki kell égetni, majd szállítani. Minden építőanyagra jellemző, hogy energiaigényes az előállítása.

Három éve a munkadíjak emelkedtek meredeken, most a munkadíj oldalán egy moderáltabb, átlagosan 5 százalékos elmozdulás volt az idén.

Ennek ellenére a meredek építőanyag-áremelkedés miatt nagy a költségoldali bizonytalanság, a havonta változó árakat úgy tudják kezelni a fejlesztők, hogy a már beépült fix költségeken túl fennmaradókra becslést alkalmaznak. A már ismert és elkönyvelt költségekkel arányosan folytatják az értékesítést, vagyis csak annyi lakást adnak el, csak annyi bevételt keletkeztetnek, ahány százalékon állnak a kivitelezési költségek. Ahogy növekednek az építési ráfordítások, úgy növekednek a lakásárak is – mondta Kiss Gábor. 

A lakásépítő cégek keskeny mezsgyén táncolnak most, rendkívül ügyesen kell egyensúlyozniuk, hogy milyen ütemben tegyék piacra a lakásokat. 

Aki eladja a projektidőszak elején, azzal megtörténhet, hogy a második felében, az egyelőre nem kalkulálható mértékű költségemelkedésre nem lesz fedezete

 – érzékeltette a Metrodom cégvezetője, aki nem titkolta, arra számít, hogy a reálisan bekövetkező jelentős áremelkedés az új és a használt lakások piacát egyaránt érinti majd. Az elérhető újlakás-kínálat folyamatosan csökken, mert az utolsó pillanatig készleten tartják a lakásokat a fejlesztők, és csak akkor kezdik az értékesítést, ha már belátható és viszonylag jól megbecsülhető a hátralévő költség. 

Ami épül, azt igyekszik mindenki befejezni, de új projektek a rozsdaövezeteken kívül már aligha indulnak, a készlet így nem pótlódik, a fejlesztők óvatosak.

Egyre nagyobb kérdés, hogy a drágulást meddig bírja a piac, mennyivel magasabb áron alakulhat ki egy új egyensúlyi állapot. 

Az első félévben még brutális számok jönnek majd a lakásépítési statisztikában, az átadásokat ugyanis több dolog hajtja. Mindenekelőtt az energetikai követelmények nyári szigorítása, ami előtt még komoly hajrá jön, és az áremelkedési spirál is mielőbbi befejezésre ösztönzi az építkezőket – szögezte le a szakmai egyesület alelnöke.

Miután az elmúlt tíz évben nem épült meg 100 ezer új lakás, a tíz évnél nem régebbi, vagyis újszerű jó minőségű használt lakásokból érzékelhetően nagy hiány keletkezett, miközben reális veszély

 – tette hozzá Kiss Gábor –, hogy 2023–2024-ben ismét bezuhan a lakásépítési mutató az elhalasztott kezdések és a most elszálló építési költségek nyomán.

Lenne mire építeni

A hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt még a 2008-as pénzügyi válság utáni visszaesést sem pótolta. Részben éppen a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években látott lakásárrobbanást – jelezte a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) legutóbbi lakásépítési jelentését kommentálva Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás ezer lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség – hangsúlyozzák lakáspiaci elemzők évek óta. A hitelkamatok növekedése viszont visszafoghatja a keresletet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Duna House becslése alapján az első négy hónapban 7 százalékkal csökkent a lakástranzakciók száma az egy évvel ezelőtti, évtizedes csúcshoz képest.


 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.