Nem történt trendforduló a magyar gazdaságban, továbbra is robusztus maradhat a növekedés a Magyar Bankholding elemzői szerint – hangzott el a vállalatcsoport mai sajtórendezvényén. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a 2022-es évre 5,9 százalékos, 2023-ra pedig 4,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre. A szakember elismerte, hogy a konszenzusnál jóval optimistább a várakozásuk, ám szerinte minden eddigi adat azt mutatja, hogy nem tört meg a gazdaság lendülete. Sőt, január – február hónapokban elérhette 8-9 százalékos a bővülése.
Bármilyen gyengék is lesznek a márciusi adatok, bőven 7 százalék fölött lehet a növekedés az első negyedében. Nagyon meredek recessziónak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy 4 százalék alá essen éves szinten a bruttó hazai össztermék növekedése.
– hangsúlyozta az elemző.
Fellendülőben a munkaerőpiac
Idén jelentősen emelkedhet a bérdinamika, a várakozások alapján 14,9 százalékos bruttó átlagbér-növekedés várható, elsősorban annak köszönhetően, hogy közel 20 százalékkal nő a és garantált bérminimum, számos állami szektorban történt érdemi bérfejlesztés, valamint kifizetésre került a hivatásos állomány hathavi illetménye. A tavalyi évben ismét feszessé vált a és ez a trend 2022-ben tovább fokozódhat. Ennek köszönhetően pedig a minimálbér felett keresők esetében is magasabb bérdinamikára számítanak a Magyar Bankholding elemzői.
„Úgy látjuk, hogy a foglalkoztatottak számának emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatos mérséklődést mutathat, idén 3,3 százalékos érték várható. A kedvező munkaerőpiaci kondícióik mellett a kormányzati támogatások, többek között a családokat érintő is megteremthetik a fogyasztás bővülésének alapjait” – mondta Suppan Gergely.
Rengeteg beruházás van csőben
A beruházások nemzetgazdasági szinten 2022-ben az előző évnél visszafogottabb, de összességében továbbra is dinamikus ütemben folytatódhatnak: a 2021-es 3,8 százalékos növekedést követően 4,3 százalékos bővülést mutathatnak. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány és a vállalatok beruházásainak nagy volumenű, közvetlen támogatásával, a jegybank és az állami bankok által közvetített alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, aminek hatásai tavalyi évtől már határozottan jelentkeztek.
Az olyan külső körülmények, mint az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint a folyamatosan növekvő energiaárak és beruházási költségek ugyanakkor a beruházások elhalasztása irányába hatnak. Emiatt némileg csökken a GDP-arányos beruházási ráta, de így is meghaladhatja a 27 százalékot.
A Magyar Bankholding elemzői rávilágítottak: a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják.
Az ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat
Az orosz – ukrán háború, valamint a nemzetközi gazdasági helyzet érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus világpiaci emelkedése meredeken rontja a cserearányokat, amelyet csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása.
A beruházások és fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítunk az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már ismét javulhat a külkereskedelmi egyenleg
– tette hozzá Suppan Gergely.
Jelenetős sokkot előzhet meg az árkorlátozások fenntartása
A COVID hullámok lecsendesítését követő fellendülés és az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs kilátásokat is, amelyek eddig is magasak voltak. A háború kitörése óta a gáz-,áram- és olajárak jelentősen növekedtek, ami már korábban is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Emellett a konfliktusnak komoly hatása lehet az élelmiszerárak és más nyersanyagárak emelkedésére is, ami szintén alapanyaghiányra vezethető vissza.
Az elemzők úgy látják, hogy a következő hónapokban az átárazások miatt tovább nőhet az az idei évre 8,2 százalékos adatot várnak. Az árkorlátozások fenntartása ugyanakkor jelentős ársokkot előzhet meg. Az év második felétől már enyhülhet az inflációs nyomás, míg jövőre 4,2 százalékra mérséklődhet az átlagos infláció.
Suppan Gergely emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy 1-2 éven belül néhány európai országban defláció jöhet, Magyarországon ezt nem tartja valószínűnek, dél-európai országokban annál inkább.
Átmenetileg megugró hiány és államadósság
Megemelkedő kamatköltségek, az MNB feltőkésítése vagy a rezsicsökkentés fenntartása rontja az államháztartás pozícióit. Ugyanakkor az elemző szerint az első három hónapban nagyon jól alakultak a bevételek, a terv 27 százaléka teljesült, emiatt idén is több száz milliárdos bevételi többletre lehet számítani, bár a költségvetés átstrukturálása így sem kerülhető el. Suppan Gergely úgy látja, a 4,9 százalékos idei hiánycél kőbe van vésve, ezen nem tervez változtatni a kormány. Annak ellenére sem, hogy a háború gazdasági hatásai és a fegyverkezési verseny miatt az unió elnézőbb lesz a a jövőben a hiánypálya emelkedését illetően. „Brüsszel engedni fogja a magasabb hiányt” – fogalmozott az elemző.
Határozott trend nem várható a forinttól
Oldalazni fog idén a forint Suppan Gergely szerint, sem az idei mélypontokat, sem a csúcspontokat nem fogja elérni, így határozott trend sem várható.
