Míg 2020 a fenntarthatósági alapok megteremtését jelentette, a tavalyi év már érdemi növekedést hozott a zöld pénzügyi piacokon – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Zöld Pénzügyi Jelentésében, amely – hasonlóan a tavaly első ízben kiadott jelentéshez – a fenntarthatósághoz kapcsolódó pénzügyi piaci folyamatokról és a jegybank piacszabályozó és -alakító tevékenységéről számol be.

A jelentésből kiderül, hogy Magyarország ma az uniós középmezőnyben helyezkedik el a versenyképes energiafelhasználás, zöldgazdaság terén. Ugyanakkor a klímabarát átálláshoz 2050-ig évente nagyságrendileg a GDP 4,8 százalékát kitevő forrásbevonásra lesz szükség. 

MNB sajtótájékoztató
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Tavaly több hitelintézet indult el a zöldhitelezéssel, és négy bank él az MNB lakáscélú zöldtőkekövetelmény-kedvezményével is. A jegybanki Növekedési kötvényprogramnak, illetve a zöldállampapíroknak is köszönhetően fejlődésnek indult a hazai zöldtőkepiac, de itt is van még tér a növekedésre. Míg uniós szinten a tőkepiacok eszközértékének 42, itthon csak 1,8 százalékát teszik ki az ESG befektetési alapok, s egyelőre csekély a fenntartható pénztári-, biztosítási-, kockázati- és magántőkealapok részesedése is.

Az MNB a jelentésben közzétett új banki klímakockázati hálója szerint a hazai hitelintézetek portfólióinak klímakitettsége nem tér el jelentősen az európai bankokétól, viszont az üvegházhatású gázkibocsátás (ühg) intenzitása számottevően magasabb. A leginkább szennyező ágazat Magyarországon az energiaellátás (ezt növeli a hazai ingatlanállomány jelentős energiahatékonysági elmaradása is), amelynek kitettsége nő. A banki portfóliók szempontjából itthon a klímakockázatoknak leginkább kitett szektoroknak a turizmus, a kereskedelmi ingatlanok, illetve a fa- és papíripar számítanak.

Egyenetlen a bankszektor szereplőinek felkészültsége az MNB zöldajánlásának való megfelelésre, a jelentés megállapítása szerint egyes szereplőknek fel kell gyorsítaniuk a folyamatot. A jegybank idén nyáron határidőket tesz közzé arról, hogy mikorra várja el az egyes ajánlási pontoknak való megfelelést. A kiegészítés hangsúlyosan fogalmazza meg majd azon minimumkövetelményeket is, amelyek teljesítése nélkül az adott bank már nem tekinthető környezetvédelmi szempontból prudens működésűnek.

A zöldfinanszírozás térnyerése jelentős szakember- és szaktudásigénnyel jár, ezért az MNB számos, a zöldpénzügyekkel kapcsolatos oktatási és kutatási tevékenységet is végez, ennek keretében jelenleg öt egyetemmel és felnőttképzési intézménnyel működik együtt, tanulmányi versenyeket, kutatási műhelyeket szervez, illetve a legjelesebb kutatókat Zöld pénzügyi tudományos díjakkal ismeri el. A jegybank a fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályi, adatszolgáltatási változások jobb áttekinthetőségét zöldjogtár kialakításával is segíti – szerepel az új Zöld Pénzügyi Jelentésben.

MNB sajtótájékoztató
Fotó: Móricz-Sabján Simon