Negyvenezer nyelvvizsgázó tűnt el két év alatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon azoknak a nyelviskoláknak a száma, ahol van ügyfélszolgálat, ahova be lehet menni, van tanári munkaközösség, szakmai vezetés és nyelvvizsgát is szerezhetnek a tanulók, országosan száz alatt van, azonban az otthon katás vállalkozóként dolgozó nyelvtanárokkal közösen pedig a többezres nagyságrendet érik el – mondta a VG-nek Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke. A 90-es évek elején még több száz nyelviskola volt Magyarországon, tette hozzá a szakember, azóta folyamatosan csökken a számuk, miközben jó pár komoly, nagyobb nyelviskola is létrejött.
Tanárhiány a nyelviskolákban is
A nyelvtanárokból munkaerőhiány van, mivel az ipar és szolgáltatás különböző területei elszívó hatásúak, jellemzően a multinacionális vállalatoknál helyezkednek el, főleg az alacsony tanári fizetések miatt. A szakember problémaként említette, hogy a nyelvtanári szakokon a bemeneteli követelmények is enyhültek, alacsonyabb pontszámokkal vesznek fel hallgatókat és nyelvtudásbeli problémák is vannak.
A tanárhiányról beszélt a VG-nek Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.
2020-ban, mérettől és korábbi helyzettől függően, 40-60 százalékos visszaesést tapasztaltak a nyelviskolák, aminek 2021-ben is talán csak a felét tudták visszahozni.
2022-ben a tavalyihoz képest minimális javulást, inkább a helyzet stabilizálódását látják az intézmények, egy sor teljesen új kihívással – tette hozzá. Eközben a nagyon gyorsan és tulajdonképpen sikeresen végrehajtott online oktatásra való átállás igen komoly költségeket jelentett az iskoláknak, miközben 2020-ban a vizsgázók száma 40 százalékkal esett vissza – mondta a szakember.
A nyelvvizsgázási hajlandóság folyamatosan csökken az államilag elismert nyelvvizsgák piacán – ezt nyilván befolyásolták az előző évek nyelvvizsga-amnesztiái és az, hogy a külföldi továbbtanulás érdekében sokan a nagy, nemzetközi nyelvvizsgákat részesítik előnyben – mondta a VG-nek Lancz Alexandra, az iTOLC vizsgaközpont vezetője, a számítógépes nyelvvizsgaközpontot 2019-ben akkreditálták elsőként Magyarországon.
Két év alatt 40 ezerrel kevesebb nyelvvizsgázó
Az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikai adatai szerint a vizsgázók száma évek óta csökkenő tendenciát mutat.
2021-ben összesen 62 ezren tettek sikeres nyelvvizsgát, 2020-ban 59 ezren, a pandémia előtti évben pedig 82 ezren.
A világjárvány két évében közel 40 ezerrel kevesebb nyelvvizsga-bizonyítványt állíthattak ki az iskolák, de a szakember szerint az évente 75-80 ezer nyelvvizsgázói szám hamarosan visszatérhet, bár Légrádi Tamás hozzátette, hogy egy demográfiai hatás is jelen van, hiszen annak a korosztálynak a száma, akik nyelvvizsgát tehetnek, évről évre csökken.
A nyelvvizsgázók száma azért is esett, mert az oktatási kormányzat egy korábban megalkotott rendelet bevezetését is elhalasztotta, a tervezet szerint 2020-tól a felsőoktatásba jelentkezőknek bemeneti követelmény lett volna a B2-es nyelvvizsga. A pandémia alatt pedig a felsőoktatásban végzők a nyelvvizsga-amnesztiát kaptak, így nyelvvizsga- bizonyítvány nélkül is átvehették a diplomájukat, ez is hátrányosan érintette a nyelviskolákban a tanulók és vizsgázók számát.
Drágult a nyelvtanulás
Kérdésre válaszolva Légrádi Tamás elmondta, a nyelviskolákban sem maradhatott el a béremelés, amit jellemzően a megemelt óradíjból tudtak finanszírozni az iskolák.
A nyelvórák árai 15-20 százalékkal emelkedtek az elmúlt 1-2 évben.
Példaként említette, hogy egy vállalati csoportos nyelvképzésnek 4500–6000 forint az óradíja, de a speciális képzéseké ennél magasabb. A nyelvtanulásban további változást jelentett az is, hogy az online oktatást a diákok és a tanárok is megkedvelték – tette hozzá a szervezet elnöke. A nyelvvizsgák tekintetében pedig a személyes vizsgák vannak többségben, de a jövő az online vizsgáztatásé is lehet – mondta Légrádi Tamás.
A vállalati nyelvoktatás is megsínylette a helyzetet
A nyelviskolai ágazat piacának nagyjából kétharmadát kitevő vállalati nyelvoktatás a járvány első évében megfeleződött – mondta Rozgonyi Zoltán. Azok a cégek, amelyek akkor elfogadták az online tanfolyamot mint alternatívát, nagyobb részben azóta is élnek ezzel a lehetőséggel. Mások vagy kivártak, vagy végképp eltűntek. A lakossági tanfolyamokon a járvány kezdetekor már futó tanfolyamok zömét online formában tartották meg, utána azonban ezek túlnyomó része leállt.
2021–22-ben az figyelhető meg, hogy a jóval kisebb lakossági tanfolyami volumenen belül megnőtt az egyéni vagy páros képzést igénylők aránya, ők is inkább élnek az online lehetőséggel.
A csoportos lakossági oktatás szenvedte el a legnagyobb és legtartósabb visszaesést. Sajátos jelenség, hogy az online oktatási formát a felnőtt, dolgozó korosztály hajlandó leginkább igénybe venni. A tanulókorosztály alapvetően elzárkózik ettől.
A pandémia hosszabb távon érzékelhető hatása az is, hogy a lakossági tanulók nagyobb számban pártoltak át magántanárokhoz, akik vegyesen, online, illetve személyesen is fogadják a nyelvtanulókat.
Az árakat folyamatosan korrigálni kell
A nyelviskolákban a tanfolyamok árai megugrottak és folyamatosan emelkednek továbbra is. Míg a járvány előtt nagyon éles árversenyben 4-5 ezer forintos díjak is gyakoriak voltak, Rozgonyi Zoltán szerint ma már a kiszállásos vállalati órákért akár 8-9 ezer forintot is elkérnek Budapesten. A lakossági piacon sokkal visszafogottabb drágulást látnak, 2020-ban szinte senki nem emelte a tanfolyami díjakat, utána 10-15 százalékos növekedés volt. Ez azonban biztosan nem tartható, és folyamatos áremelkedésre kell számítani a nyelvtanulóknak.
A világjárvány idejére sok más vizsgaközponthoz hasonlóan az iTOLC is befagyasztotta az árait, de az inflációhatás, valamint a személyi költségek jelentős drágulása miatt minimális áremelés mellett döntöttek. A drágulás mértéke vizsgatípusonként változó, a legmagasabb emelés nagyjából 8-10 százalék körül mozog – mondta Lancz Alexandra.
A tanfolyamdíjak ugyanakkor csoportméret és település szerint széles sávban szóródnak, minimum 1600 forintot és a 2000 forintot jóval meghaladó összeget is kérnek egy 45 perces óráért.
2020 után 5–10 százalék közötti vizsgadíj-emelkedés is tapasztalható a vizsgaközpontokban. Ez azonban bizonyosan nem lesz tartható az idén, egyértelmű, hogy év közben – ismét szokatlan módon – akár többszöri emelkedéssel is számolni kell. Egy középfokú nyelvvizsga díja jelenleg 35–40 ezer forint között mozog, de várhatóan hamarosan átlépi a 40 ezres határt, ahogy ez a C1-es felsőfokú nyelvvizsgákkal már év elején megtörtént – mondta Rozgonyi Zoltán.
