Elsősorban az uniós programok miatt nőttek éves alapon 57,5 százalékkal a központi költségvetés kiadásai – állapította meg a VG-nek Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője az áprilisi adatokat vizsgálva. A Magyar Államkincstár által közzétett előzetes mérleg szerint az év első négy hónapjában 1593 milliárd forintot tettek ki az uniós programokra fordított források, megközelítőleg annyit, mint a 2021-ben januártól októberig terjedő időszakban.

Részben emiatt került nehéz helyzetbe a kormány a költségvetési kiadások leszorítása kapcsán, márpedig a pénzforgalmi hiány csökkentése a mostani kamatkörnyezetben kiemelten fontos, hiszen a korábbi évekkel ellentétben már rövid távon sem tud nulla százalékhoz közeli kamatok mellett forrást bevonni a piacról, például az uniós források megelőlegezése érdekében. A kamatkiadások az év első négy hónapjában 358 milliárd forintnál tartanak, míg az államkincstár tavaly április végén csupán 226 milliárd forintot mért. 

 

A Pénzügyminisztérium nemrég közölte: az államháztartás központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban, ezzel a négyhavi deficit 2635,6 milliárdra nőtt, ami a 3152,7 milliárdos éves előirányzat 83,6 százaléka. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt követően a kormányinfón, az extraprofitadó bejelentése kapcsán azt mondta, a legújabb intézkedésekkel tartható lesz a 4,9 százalékos hiánycél.

Ezt erősítette meg Molnár Dániel is, aki úgy véli, az ESA- (európai számlák rendszere) hiány egyelőre valóban tarthatónak tűnik, ám a bizonytalanság továbbra is erős a szomszédban dúló háború miatt kialakuló gazdasági folyamatokat látva. Megjegyezte, az orosz–ukrán konfliktus hatására növekvő infláció az áfabevételeket emeli – 2244 milliárd forintnál jár, ami 30 százalékkal magasabb érték az egy évvel korábbinál –, de eközben lassulhat a gazdasági bővülés, ami több más bevétel mérséklésével fenyeget. 

A szakember rámutatott, a kiadási oldalon egyedi tételek, az uniós programok megelőlegezése, az szja-visszatérítés, valamint a kifizetett transzferek járultak hozzá a deficit növekedéséhez, ezek közül az előbbi kettő az eredményszemléletű hiányban nem is jelenik meg. Emelkedtek a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, itt a bérrendezéseket, valamint a különböző állami fejlesztéseket kell kiemelni. Nagy a növekedés az egészségbiztosítási alap kiadásaiban (71,7 százalék), míg a nyugdíjbiztosítási alap esetében csupán 3,2 százalékos az emelkedés.

A bevételi oldal viszont továbbra is a várakozásokon felül teljesít: kiemelkedik az általános forgalmi adóból származó összeg, amit az említett inflációs hatás mellett a jövedelmek növekedése és a kifizetett transzferek miatt bővülő fogyasztás is hajt. 

A bérek emelkedését és a magas foglalkoztatást jól mutatja, hogy az év negyedik hónapjában 24,6 százalékkal több bevétele származott a költségvetésnek személyi jövedelemadóból, mint 2021 áprilisában. Ugyanígy – a járulékcsökkentés ellenére – éves alapon 13,9 százalékkal nőtt a szociális hozzájárulási adóból befolyó összeg

– mondta Molnár Dániel.

A Századvég elemzője hozzátette, a nagyobb bevételi tételek közül kiemelendő még a jövedéki adó, amelynél viszont áprilisban az előző évinél 5,2 százalékkal kisebb forgalmat könyveltek el, és a befolyó összeg az első négy hónap egészében is stagnált. Szerinte a visszaesésben a növekvő árak miatt terjedő feketegazdaság, a vágott dohány és az alacsonyabb jövedékiadó-tartalmú alternatív dohánytermékek elterjedése játszhatott szerepet, de befolyásolhatta a tavaly áprilisi jövedékiadó-emelés miatti készletezési hatás is. 

A jövedéki adóbevételeknél áprilisban az előző évinél 5,2 százalékkal kisebb forgalmat könyveltek el, és a befolyó összeg az első négy hónap egészében is stagnált, de a következő hónapokban a gazdaságfejlesztési miniszter által bejelentett finomhangolásoknak köszönhetően nőhetnek a jövedéki adóbevételek is.
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

 

Drágább lesz a cigaretta és az alkohol is

Mintegy százmilliárd forintot vár a kormány a jelenleg is érvényben lévő adók finomhangolásából.

A következő hónapokban viszont növekedhet a mutató, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, százmilliárd forintos bevétellel kalkulál idén azokból a finomhangolásokból, amelyeket a Pénzügyminisztérium jelent majd be az érvényes adók módosításával kapcsolatban, példaként a cigaretta és az alkohol jövedéki adójának emelését említette.