Idén májusban 233,6 ezer álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében, ami a digitális regisztráció kezdete (2010) óta mért legkevesebb munkát keresőt jelenti. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 40 ezer fővel kevesebb. 

Az álláskeresők száma 2021 májusához képest 14,7 százalékkal csökkent, míg a megelőző hónaphoz viszonyítva 3,4 százalékkal lett kevesebb.

Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 101,1 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 43,2 százalékot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 116,7 ezer fő (50 százalék), felsőfokú végzettséggel 15,8 ezer fő (6,8) rendelkezett.

A tárgyhónapban 142,4 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 53,3 százaléka álláskeresési ellátásban, 46,7 százaléka pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 39,1 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Májusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 4,9 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,7-es értéket mutatott. 

A legalacsonyabb értékekkel Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett, de a kedvező munkaerőpiaci mutatójú területek között megemlíthető még Budapest, Pest, Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom, Vas, Fejér és Veszprém megye is. A nyilvántartásban 14,3 ezer pályakezdő szerepelt idén májusban, arányuk az összes álláskereső között 6,1 százalékot jelentett. 

Hátrányos helyzetű csoportok

A pályakezdő álláskeresők összetétele a következőképpen alakult a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint: 47,5 százalékuknak legfeljebb általános iskolai, 15,3 százalékuknak szakiskolai vagy szakmunkás, 14,4 százalékuknak gimnáziumi, 19 százalékuknak szakközépiskolai (szakgimnáziumi) vagy technikumi, 3,8 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 0,2 százalékos csökkenést állapíthatunk meg az egy évvel korábbi létszám viszonylatában. 

A 91,9 ezer tartósan munkát kereső az összes álláskeresőhöz viszonyítva 39,4 százalékos aránnyal szerepelt májusban. A tárgyhó zárónapján a 25 éven aluli korosztályba 23,9 ezer álláskereső tartozott, az 55 éves és a felettiek száma 74,9 ezer fő volt. Az előbbiek 10,2, az utóbbiak pedig 32,1 százalékot képviseltek az álláskeresők között. A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek aránya 33 százalékos volt.

2022.04.13. Debrecen Állásbörze az Egyetemen. Fotó: Czinege Melinda CZM Hajdú-Bihari Napló
Fotó: Czinege Melinda / Hajdú-Bihari Napló

A tárgyhónapban összesen 28,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 8,7 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőtt.

Munkaerőigények alakulása

A foglalkoztatók összesen 28,3 ezer üres álláshelyet jelentettek be, melynek 40,7 százalékához igényeltek támogatást. Az álláshelyek számában tartósan erős szezonalitás érzékelhető, ezért egyértelmű, a válság következményeként értékelhető tendencia nem mutatható ki az NFSZ jelentése szerint. Összességében idén májusban 91,4 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 66 ezer maradt üres, betöltetlen.

Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 11,5 ezer volt, melynek 48,1 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. 

A nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari foglalkozású, a mechanikaigép-összeszerelő, az intézményi takarító és kisegítő, az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, a konyhai kisegítő, a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, a rakodómunkás, az egyéb termék összeszerelő, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, a bolti eladó, a kézi csomagoló, a szakács és a villamosberendezés-összeszerelő foglalkozásokra vonatkoztak.

Mélyponton az álláskeresők száma

A rendszerváltozás óta nem tartottak nyilván az idén májusinál kevesebb álláskeresőt Magyarországon – mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter. Hozzátette, 2021 végén az uniós tagállamok közül negyedéves alapon Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. A kormány a 2020 őszén elindított Vállalkozások munkaerő támogatása programmal és annak munkatapasztalat-szerzést elősegítő elemeivel mostanáig több mint 52 ezer álláskereső elhelyezkedéséhez járult hozzá mintegy 34 milliárd forinttal – fejtette ki a tárcavezető. Meglátása szerint a következő nagy feladat a teljes foglalkoztatás kivívása és megvédése.