Soha ennyi irodai alkalmazottat nem tartottak számon Budapesten, mint most, a hivatalos statisztika szerint a pandémia előtt, azaz a 2020. első negyedévi 540 ezerről a tavalyi 515 ezres mélypont után mostanra 585 ezerre ugrott a kategóriában regisztráltak száma – mutatott rá az irodabérleti keresletet tápláló munkaerőpiaci folyamatokra a VG-nek Hegedűs Orsolya, a Cushman & Wakefield budapesti piackutatási és tanácsadási részlegvezetője. A nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég szakértője szerint minden jel arra utal, hogy egy éven belül 600 ezernél több lesz az irodai alkalmazottként nyilvántartott munkavállalók száma Budapesten, ami stabil támaszt ad a további fejlesztéseknek. 

Kérdés, hogy a fiókban lapuló egymillió négyzetméternyi irodatervből mennyi, mikor és hol valósul meg, de a fejlesztői potenciált jól jelzi a nagyságrend.

An,Extreme,Wide,View,Of,Businesswomen,And,Businessmen,Having,An
Fotó: Shutterstock

Az irodapiac túlélte a Covid-válságot, két év után ismét több területet vettek újonnan bérbe a cégek, mint amennyire bérleti időt hosszabbítottak. Ez összességében azt mutatja, hogy a hibrid munkarend térhódításával párhuzamosan nem összemennek az irodák, hanem a szerepük változik meg – mondta Hegedűs Orsolya. Ez nem mellesleg remek hír a fejlesztőknek, akik az elmúlt két évben azt látták, hogy 50 százalékkal csökkent a kereslet – épp akkor, amikor soha nem látott nagyságú új irodaállomány állt kivitelezés alatt.

Konkrétan az idén és jövőre több mint 10 százalékkal bővül a most négymillió négyzetméteres budapesti modern irodaállomány.

Csak ebben az évben több mint 300 ezer négyzetméter új iroda készül el, jövőre további 150 ezer, a két év múlva várható átadási volumenre pedig még nincs, nem lehet mérvadó becslés, hiszen másfél-két év a projektek átfutási ideje.

Úgy tűnik, korai volt temetni az irodapiacot, hiszen egyre több cég visszajelzése szerint a sikeres kollaboráció és innováció nem létezik fizikai kapcsolatok, személyes irodai jelenlét nélkül. A megoldás is körvonalazódik: az irodákat kell új funkciókkal felruházni és szolgáltatásokkal körülbélelni, valamint több helyszínessé tenni a céges kínálatot. A Cushman & Wakefield piackutatási vezetője szerint

egyre több vállalat biztosít a város különböző pontjain, a környéken legfeljebb 15 percnyi utazási távolságban élőknek kisebb lokális coworking irodai platformokat,

ahol gyakrabban, a cég központjában pedig a korábbinál ritkábban, de időnként kötelezően és szükségszerűen bent dolgoznak, így találkoznak és csapatként működnek a vállalat alkalmazottai. Ezek a központi irodák a hálózathoz tartozó közösségi irodákkal hibrid rendszert és a hibrid munkarenddel kompatibilis, jól variálható kínálatot alkotnak, ami további mennyiségi és újfajta minőségi igényeket teremt. Mint Hegedűs Orsolya elmondta, egyre nyilvánvalóbb, hogy a legtöbb munka- és feladatkörben a fizikai kapcsolatok nem nélkülözhetők teljesen.

Felismerték a cégek azt is, hogy bár sok munkát el lehet végezni otthon, a fiatal korosztály tanulása, az új munkavállalók betanulása sem lehetséges kizárólag online úton, a kereslet ezért kezdett ismét növekedni az elmúlt két év mélyrepülése után.

Sokan hasonlították a pandémia következményeit a 2008-as világválság utáni időkéhez, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy más az eredője a gazdasági és az egészségügyi gyökerű krízisnek, az utóbbi legmarkánsabb hatása a digitalizáció felgyorsítása volt. 

Új fejezetet nyithat az irodapiacon az időközben elöregedett, az ezredforduló környékén átadott ingatlanok felújítása.

A korszerűsítések és az új fejlesztések egyaránt a dolgozók home office-ból való visszacsábítását, a lehető legvonzóbb irodai környezet kialakítását célozzák.

Ezért lesznek egyre zöldebbek és egyre tágasabbak az irodaházak kívül és belül, hiszen a cégek a tehetséges, értékes munkaerő megszerzésének és megtartásának nélkülözhetetlen eszközeként tekintenek az irodákra, amelyekkel kiváltható a home office-ban töltött munkanapok egy része. Általánossá vált a heti két otthoni és három irodai munkanap, az ötnaposnál rövidebb munkahétre viszont egyelőre nincs példa a régióban – mondta a szakértő.

Kötöttpályás mozgástér

A tömegközlekedés, a metró és kötöttpályás közlekedési hálózat alapvetően határozza meg a 21. századi irodapiacot, a jövő munkavállalói napi 15-20 percnél többet nem akarnak majd munkába járásra fordítani. Mára kiderült, hogy egyes lokációk nem működnek, a budaörsi alpiacon például a tartósan 30 százalék körüli kihasználatlansági ráta előrevetíti, hogy az ottani épületek egy részét más célra hasznosítsák tulajdonosaik.