Az extraprofitadóval kapcsolatban adott ki pénteken közleményt a Magyar Bankszövetség, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy miközben 2021-ben a kereskedelmi bankok mintegy 520 milliárd forintnyi adót fizettek be a költségvetésbe, a szektorra nehezedő összesített terhek már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyeztetik.

Ennek illusztrálása céljából közlik, hogy a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.

Budapest 2021.09.14. Magyar Bankszövetség szakmai beszélgetés Jelasity Radován, elnök (k) Becsei András, alelnök (b) Kovács Levente, főtitkár (j) foto: Kallus György / Világgazdaság
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Azonban mint írják: a globalizálódó és digitalizálódó pénzügyi tevékenységek állandó fejlesztést, jelentős tőkeigényt, továbbá a nemzetközi versenyképesség megőrzését tesznek szükségessé, miközben a bankszektorba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke. A jelenlegi környezetben azonban 

az idei első negyedévre a hazai bankszektor jövedelemtermelő képessége megszűnt, ezért a magyar bankszektor ellenzi az újabb extra adóterheket.

Közleményük szerint a magyar bankszektor feladatait – a magyar gazdaság lendületének megtartását a koronavírus-járványt követően és a háború árnyékában, valamint a magyar vállalatok régiós aktivitásának támogatását a versenyképesség visszanyerésével – akkor tudja ellátni, ha nem extra adóterhekkel szembesül, hanem mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt 12 évben a szektor – osztalékok nélkül – mindössze egyszázalékos tőkearányos nyereség elérésére volt képes, a profit mértéke még a legkedvezőbb évek alatt is 10 százalék alatt volt, ráadásul ezeket a nyereségeket is fejlesztésekre fordították. Mindez azt is jelenti, hogy versengő, sokszereplős bankszektorban extraprofit nem keletkezhet.

Mivel a pénzügyi piacokon a szolgáltatások árát a piac határozza meg, 

az újabb adók csökkentik a bankszektor hatékonyságát és hitelezési képességét, és versenyhátrányt jelentenek a nyitott, uniós pénzpiacon. 

Mindez a magyar bankrendszer üzleti eredményességét is mérsékli, párhuzamosan az iparágnak a nemzetgazdaság teljesítményéhez történő hozzájárulásával. Az extraprofitadó hatására a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégek kerülnek előnybe, melyek ezekkel a terhekkel nem szembesülnek, továbbá kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek.

Kiemelik azt is, hogy a bankszektor csak akkor tudja megismételni a nehéz időszakokban mutatott helytállását – közte a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését –, ha meg tudja őrizni a versenyképességét. A bankrendszer tudja eljuttatni a gazdaság újjáépítéséhez szükséges célzott kormányzati, fejlesztési, külkereskedelmi és jegybanki programokat a családok és vállalatok részére. Hozzáteszik, hogy Magyarország következő évtizedét, beleértve az EU-s átlagot meghaladó növekedést, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöldkihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni.