Magyarország bővelkedik jótékony hatású termál- és gyógyvizekben, ezen a téren igazi nagyhatalomnak számítunk. Az Interreg Cental European Project keretében hat kelet-magyarországi fürdő részvételével megvalósított Healing-Places (HP) projekt e természeti kincs kitermelésének, felhasználásának fentarthatóbbá tételét, zöldítését célozta meg.
A HP zárásakor Bogács, Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Mezőkövesd, Sárospatak, valamint a Termál Egészség Klaszter képviselői szándéknyilatkozatban rögzítették, hogy a megkezdett munka folytatását biztosítandó, Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózatot hoznak létre.
A szervezet életre hívását rögzítő jognyilatkozat kötelezettségvállalást nem tartalmaz, mivel a fürdők további zöldítése, az ehhez szükséges fejlesztések megvalósítása az egyes gyógyhelyekre hárul.
A fosszilis energiák használatának csökkentését, kiváltását célzó tervek, pályázatok – miközben újabbak vannak előkészületben – már mind a hat helyen beadásra készek, egyelőre kérdés, hogy mikor nyílik meg az a 150 milliárd forint keretösszegű, a Magyar Turisztikai Ügynökség által meghirdetendő pályázat, amelynek a forrásaiból ezen elképzelések megvalósulhatnak. A gyógyhelyek képviselői bíznak abban, hogy az EU-s forrásokra épülő keret rövidesen megnyílik, annál is inkább, mert az előző hétéves pénzügyi ciklusban uniós forrás fürdőfejlesztésre egyáltalán nem állt rendelkezésre.
Az energiahatékonyság növelését célzó innovációk mindenesetre most több mint aktuálisak, hiszen az EU embargós politikájával összefüggésben emelkedtek, illetve emelkednek az energiaárak olyan szintre, aminek a költséghatásai a nagy energiakitettségű vállalkozások számára, mint amilyenek a fürdők, egyre inkább kigazdálkodhatatlanok.
Szabó János, a Mezőkövesdi Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is úgy látja, hogy a három évvel ezelőtti szezon jegyértékesítési számai az idén is hozhatók lesznek. „Mintegy négyszázezer vendégre számítunk a határ közelsége miatt elsősorban Szlovákiából és Lengyelországból, kisebb mértékben pedig Romániából, Ukrajnából, Németországból, Ausztriából. Komplex szolgáltatási palettánk van, és ez változatos vendégkört vonz. Van strand-, élményfürdőrészünk és gyógyászatunk, utóbbiba a reumakórházból is járnak át betegek.”
Míg a vendégszám tekintetében bizakodó a fürdőt üzemeltető társaság vezetője, a működés eredményességét nézve korántsem az. Borúlátásának oka az energiaárak emelkedése, aminek ellensúlyozására egyelőre csak korlátozott lehetőségeket lát.
Folyamatban van egy energetikai célú pályázatunk, amelynek az elnyerése, a tervezett fejlesztés mielőbbi megvalósítása különösen fontos a mostani időszakban. Magas a gáz-, de különösen a villamosenergia-felhasználásunk jelentős, így az ennek csökkentését célzó fejlesztések fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Geotermikus energiát és napelemet is tervezünk rendszerbe állítani, illetve új termálkút fúrása és a meglévők felújítása is tervben van.
A járvány miatt a hajdúszoboszlói fürdő forgalma ötvenszázalékos visszaesést mutatott az elmúlt két évben, ám az idén újra hozni szeretnék a 2019-es év számait, amikor is az eladott szolgáltatások száma 2,5 millió, a vendégéjszakáké pedig 1,3 millió volt. A forgalombővítés mellett a vendégelégedettség növelését és az energiafelhasználás csökkentését célul tűzve jelentős fejlesztési tervei vannak az Európa legnagyobb fürdőjével büszkélkedő városnak.
Az elmúlt évtizedekben több fejlesztésre került sor Magyarországon, ám ezek inkább a bővítés, valamint a növekedés irányába hatottak. Most viszont, a Magyar Turisztikai Ügynökség négy év alatt megvalósítandó koncepciója szerint a technológiai korszerűsítés, az energia-racionalizálás kerülhet előtérbe.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
