A jövő héten kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig friss adatokat közöl az ipari termelői árakról, valamint külkereskedelmi statisztikákat is közzétesz.

Close-up,Of,A,Businessman's,Hand,Using,Calendar,On,Laptop,Over
Fotó: Shutterstock

Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Legutóbbi, májusi ülésén a testület az előző havihoz képest feleakkora mértékben, 50 bázisponttal, 5,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. Az indoklásban megerősítették, hogy

a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak,

és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A testület 2021 júniusában kezdte meg kamatemelési ciklusát. Az alapkamat az emelési ciklus megkezdéséig 2020 júliusa óta állt 0,60 százalékon. 

Csütörtökön az ipari termelői árak májusi alakulását teszi közzé a KSH. Áprilisban az ipari termelői árak átlagosan 28,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 42,6, az exportértékesítés árai 21,8 százalékkal nőttek.

Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, illetve a munkabérek növekedése, valamint a forint árfolyamának gyengülése befolyásolta.

Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés 3,9, az export 2,5 százalékkal drágult, így az ipari termelői árak összességében 2,9 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítés árai a feldolgozóiparban 31,5, a energiaiparban 71,3 százalékkal növekedtek. Az ipari exportértékesítési árak 21,8 százalékos emelkedésén belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 16,2, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak növekedése következtében – 199 százalékos volt a drágulás. 

Pénteken a kormányzati szektor idei első negyedévi adatait és a külkereskedelmi forgalom részletes áprilisi adatait közli a KSH, a második becslése alapján. Az éves adatok szerint 3736 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka volt a kormányzati szektor 2021-es hiánya. Az egyenleg az előző évhez képest 25 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,0 százalékponttal javult. A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai szerint – 2021 végén 42 414 milliárd forintot tett ki, a GDP 76,8 százalékát. A kormányzati szektor bevétele 22 695 milliárd forint, a kiadása 26 431 milliárd forint volt az elmúlt évben. A bevételek 1739 milliárd forinttal, 8,3 százalékkal növekedtek, a kiadások 1715 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A tavalyi negyedik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 1728 milliárd forint, a GDP 11,9 százaléka volt. Az egyenleg 425 milliárd forinttal, 5,1 százalékponttal javult az egy évvel korábbihoz képest. A bevételek 806 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal növekedtek, a kiadások 381 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi azonos időszakit.

A június 8-án kiadott első becslés szerint idén áprilisban az export euróban számított értéke 12 százalékkal, az importé 21 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 812 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 8,9 százalékkal, az importoldalon 10 százalékkal csökkent. Az idei első 4 hónapban a kivitel értéke 45 milliárd 97 millió euró (16 581 milliárd forint), a behozatal értéke 46 milliárd 641 millió euró (17 162 milliárd forint) volt.