A bizonytalan környezet miatt emelkedőben vannak a kockázatok. A háború negatív reálgazdasági hatásai és az emelkedő inflációval szigorodó kamatkörnyezet miatt lassulni fog a magánszektor hitelbővülésének üteme – olvasható a Magyar Nemzeti Bank 2022. májusára vonatkozó pénzügyi stabilitási jelentésében.
A gazdaság lassulása, valamint az energiaárak emelkedése miatt a hitelkockázatok emelkedni fognak.
A február végén kirobbant orosz-ukrán háború várható hatásai Európában erőteljesebbek lehetnek a földrajzi közelség és a külkereskedelem nagyobb súlya miatt. A háború és a szankciók a nyersanyag és az energiaárak emelkedésén keresztül ráerősítenek a már korábban is jelenlévő inflációs folyamatokra, amit az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít. A jegybanki célok eléréséhez ebben a helyzetben szükség lesz a monetáris kondíciók szigorítására. Az összetett kockázati tényezők miatt további pénzpiaci turbulenciákra számítani kell.
Az MNB jelentése szerint a hozamgörbe teljes szakaszán emelkedtek a hozamok, a rövid végét a jegybank kamatlépései, míg a hosszú végét elsősorban a befektetői hangulat romlása mozgatta. A szigorodó monetáris környezettel összhangban az MNB programjai már csak kis mértékben bővítették a bankrendszer likviditását, de
a szektor jelentős likviditási tartalékokkal rendelkezik, ami erős védelmet biztosít a fokozott kockázatok mellett.
A hitelmoratórium megszűnésével a bankrendszer portfólióminősége romlott. A nemteljesítő hitelek aránya 2021. októbere óta elmozdult történelmi mélypontjáról, de még mindig 5 százalék alatt van. Az emelkedés mögött a nem késedelmes, de a bankok által nemteljesítő kategóriába sorolt hitelek állnak. Az értékvesztéssel való fedezettség ugyanakkor szektorszinten magas, mind a nemteljesítő hitelek, mind a Stage 2 hitelek esetében. Ez minimálisra csökkentheti a további veszteségek mértékét. 2021 végén a vállalati hitelek 2 százaléka, a lakossági hitelek 6 százaléka vett részt a 2021. novemberben elindult szűkített moratóriumban.
Az MNB azt írja, hogy a kamatstop kivezetésével emelkedhetnek egyes jelzáloghitelek törlesztőrészletei. A változó kamatozású jelzáloghitel szerződések negyedénél azonban jelentős törlesztőrészlet-emelkedés várható.
Az adósok rögzített kamatozású hitelre váltással védekezhetnek a kamatlábak további emelkedése ellen, amit az is segít, hogy a hozamkörnyezet változása egyelőre csak részlegesen árazódott be az ügyfélkamatokba.
A fennálló állomány hitelkockázatának mérsékelt emelkedése mellett az új hitelezésben is növekszik a háztartások pénzügyi kifeszítettsége. A lakásárak emelkedésével párhuzamosan a szerződéses összegeknek és a hitelek eredeti futamidejének növekedése, illetve magasabb jövedelemarányos eladósodottság tapasztalható.
A magánszektor hitelállománya 2021 második felében erőteljesen bővült. Ezt az élénk kereslet, a bankok hitelezési kapacitásai és a támogatott hitelkonstrukciók magyaráznak. A bankok által jegyzett vállalati kötvényeket is figyelembe véve a hitelintézetek nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló hitel- és kötvényállománya 18,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A kis- és középvállalati szektor hitelállománya 16,8 százalékkal emelkedett. A bankok nem tapasztaltak visszaesést a hitelkeresletben, de egy 2022 áprilisi felmérés alapján szerkezetének átrendeződését várják. A lakossági hitelállomány szintén bővült 2021 második felében, a csúcson lévő lakáshitel-kihelyezést az otthonteremtési támogatások és az NHP Zöld Otthon Program is hajtotta.
Minden előzetes várakozást felülmúlt a Zöld Otthon Program sikerePatai Mihály, az MNB alelnöke összegezte a program eredményeit a Világgazdaságnak adott interjújában. |
Az orosz-ukrán háború reálgazdasági hatásai és a kamatkörnyezet jelentős emelkedése miatt lassulhat a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 2022 második felében, emellett a háztartási hitelezés lassulására számítani lehet.
Középtávon a bankok mérlegében kockázatot jelent a lakóingatlanok túlértékeltsége, ami a hitelkockázatok növekedéséhez vezethet. A jelentős lakáspiaci drágulás következtében az MNB becslése szerint országos szinten magas lesz a lakásárak túlértékeltsége.
A növekvő túlértékeltség és eladósodottság kockázatai miatt az Európai Rendszerkockázati Testület figyelmeztette Magyarországot.
Az utóbbi évek jelentős áremelkedése miatt nem tudnak lakást venni, akik nem tudják igénybe venni a családtámogatási és otthonteremtési kedvezményeket. A piaci kamatok emelkedése miatt a lakáspiaci kereslet általános mérséklődésére számítunk. Ennek alakulásától is függően azonban tovább növekedhetnek az ingatlanpiaccal és hitelezéssel kapcsolatos ciklikus pénzügyi rendszerkockázatok. A kereskedelmi több szegmensében is jelentősen bővül a következő években a kínálat, azonban egyes szegmensekben kérdéses, hogy a kereslet is lépést tud-e tartani a bővüléssel.
