Rengeteget tehetnek a települések az élelmiszer-hulladék csökkentéséért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHogy teheti jobbá a világot egy település? Milyen lehetősége van egy-egy város vezetőségének arra, hogy csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét? A Humusz Szövetség szakemberei által összefoglalt tanulmány rámutat,
Európában az élelmiszer-ellátó rendszer pazarló és a túltermelésre épül. Az élelmiszer-ellátási rendszereknek a körforgásos gazdaság irányába kell elmozdulniuk.
Együttműködés a nagyvárosok és a vidék között
Ebben pedig a településeknek nagy szerepük lehet, hiszen – egyedi helyzetükből adódóan – képesek segíteni a fenntartható helyi élelmiszerrendszerre való átállást, ezzel minimalizálva az élelmiszer-hulladék mennyiségét.
Ezek a célkitűzések csak úgy valósulhatnak meg, ha a városi és vidéki települések együttműködnek a […] termelői közösségekkel és élelmiszertermelőkkel.
Házhozmenő gyűjtés, szociális újraelosztás
Mi kell ahhoz, hogy a települések hatékonyan léphessenek fel az élelmiszer-hulladék csökkentéséért? A válasz: stratégia. Vegyünk három példát. Párizs vezetésének terve, hogy 2025-re 50 százalékkal csökkentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Azért, hogy a célt elérjék, a termelőktől kezdve a kiskereskedőkön át egészen az iskolákig mindenkit bevonnak a rendszerbe.
Fotó: Humusz Szövetség
Az elkülönített szerves hulladék házhoz menő gyűjtése, az új, nyilvánosan hozzáférhető gyűjtőkonténer, a több mint félezer komposztálóhely létesítése és az újrafeldolgozható hulladék befogadási kapacitásának növelése mind-mind a stratégia fontos része. Ahogy a még emberi élelmiszerként felhasználható ételek szociális jellegű újraelosztása is.
Milánó biogázhoz is jut az élelmiszer-hulladék gyűjtéséből
A Humusz Szövetség részletesen foglalkozott Milánó példájával is, ahol 2011 és 2015 között az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 28 kilogrammról 95 kilogrammra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami majdnem hatszorosa az uniós átlagnak. Érdekes adalék, hogy a program hatására a szelektívhulladék-gyűjtés is fellendült. 2019-ben elérte a 62,6 százalékot, ami az EU 2020-ra kitűzött 50 százalékos újrahasznosítási célértékéhez viszonyítva kiváló eredmény.
Piacok és városi kertek
Porto esetében más a helyzet. Kisebb város, eltérő városszerkezettel. Így a portugál város számára a városi és városkörnyéki mezőgazdaság támogatása a kiemelt szempont.
A stratégia legfontosabb elemeit az önkéntesek által megmunkált városi zöldségeskertek és a városi piacok jelentik.
Emellett a város igyekszik az éttermek és étkezdék gyakorlatában elterjeszteni a rugalmas ételadagok elvét, hogy minél kevesebb felesleg maradjon.
Helyi bioélelmiszereket az iskolások tányérjára!
A Humusz Szövetség által összefoglalt tanulmány érdekes példája a 10 ezer lakosú Mouans-Sartoux. A francia város az iskolai étkeztetés átalakítására fektette a hangsúlyt. A helyi iskolák étkezdéit egy ökológiai gazdaság segítségével bioélelmiszerrel látják el. Az eredmény: 2021-re már az iskolákban elfogyasztott ételek 70 százaléka helyi termelésből származott és 100 százalékban bioélelmiszerekből állt.
A siker kulcsa tehát egyértelmű: az akarat mellett stratégiára, tájékoztatásra és a tudatosság növeléséra van szükség
– írják.
