„Brüsszeli szégyen, hogy az bővítése tapodtat sem haladt előre az elmúlt időszakban, pedig a Nyugat-Balkán integrációja egyszerre járna a biztonsági helyzet és a gazdasági versenyképesség javulásával” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető Ranko Krivokapić montenegrói külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy
az EU súlyos gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe: az ukrajnai háború és a szankciók nyomán az a kamatok, illetve az energia- és nyersanyagárak is az egekbe szöktek.
Ebben a helyzetben a közösségnek mindent el kellene követnie a biztonsági kockázatok csökkentése és az európai gazdaságok versenyképességének életben tartása érdekében. „Mi tudunk olyan intézkedést, amely ezt a két célt egyszerre elégítené ki, ez pedig a Nyugat-Balkán integrációja lenne, ami mindig is európai érdek volt, de ebben a helyzetben szó szerint életbevágóvá vált” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ennek biztonsági aspektusát a már felismerte, és jóváhagyta három térségbeli ország csatlakozását, de ideje lenne, hogy az EU is felismerje a dinamikusan növekvő gazdaságokkal rendelkező régió jelentőségét.
Montenegróval mind a harminc tárgyalási fejezetet megnyitották, az elmúlt öt évben azonban egyet sem zártak le. A tárcavezető szerint ez tisztességtelen Montenegróval, a montenegrói emberekkel szemben, mint ahogy azt a nagy adag képmutatást is tiszteletlenségnek tartja, amit néhány európai ország bemutat ezen a területen. Leszögezte, hogy az ország felvétele egyszerű lenne, semmilyen kockázatot nem jelentene, mivel egy eurót használó NATO-tagállamról van szó, amelynek lakossága a közösség népességének nagyjából 0,12 százalékát teszi ki. Magyarország mindent megtett azért, hogy Montenegró közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz,
jelentős magyar vállalati beruházások történtek Montenegróban, az Eximbank pedig 35 millió eurós hitelkeretet nyitott ennek további előmozdítására
– hangsúlyozta a miniszter.
Az ukrajnai háború miatt nehezen használhatóvá váltak a kelet–nyugati közlekedési folyosók, és ez minden bizonnyal így lesz a következő években is, ezért felértékelődnek a délről északra vezető kereskedelmi útvonalak, így például a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítása is. Ennek új dimenziót adna a vonal folytatása Belgrádtól a legnagyobb montenegrói kikötőig, Barig. Szijjártó Péter elmondása szerint ez stratégiai érdek lenne Magyarország számára, a kormány így kész részt venni a projektben, amiről már megkezdték a megbeszéléseket. „Ha ezt a fontos tengeri kikötőt vasúton össze tudjuk kötni Belgrádon keresztül Budapesttel, akkor Magyarország még nagyobb szerephez jut az új európai gazdasági korszakban a kelet–nyugati tranzitútvonalak kiszolgálása tekintetében" – összegzett.
