A 2020-as 1,6 százalékos történelmi rekord után tavaly a bruttó hazai össztermék 1,56 százalékát tette ki a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal frissített adatbázisából.
Azt már sejteni lehetett előzetesen, hogy nagyobb ugrás nem következett be a ráfordítások terén, Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjainak átadásán jelezte, hogy a kormány feltett szándéka, hogy az 1,6 százalékról 3 százalékra növelje a K+F költések értékét 2030-ra.
Bár Svédországhoz vagy Ausztriához képest a magyar ráfordítások jócskán elmaradnak, a régióban rendre a legtöbbet költjük a területre. Ezzel együtt az innovációs rangsorokban továbbra is hátul kullog Magyarország, a 22-23. helynél előrébb még nem tudott kerülni.
Bár a részletes adatokra még várni kell, az már most látszik, hogy a kutató-fejlesztő helyek száma csökkent, a vállalkozások által működtetett, valamint a költségvetési és felsőoktatási kutatóhelyből is kevesebbet regisztráltak.
Viszont a kutatók tényleges létszáma 2021-ben tovább nőtt, a legnagyobb bővülés a felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek állományában történt, az előző évi 24 945 főről 25 827 főre emelkedett.
A vállalkozások kutatóhelyein a 2020-as 28 947 főről 29 599 főre nőtt a létszám, egyedül a kutató-fejlesztő intézetek és költségvetési kutatóhelyek állományában volt csökkenés.
