Óvatosság és tartalékképzés jellemzi leginkább a jövő évi költségvetést, amelynek vitája javában zajlik a parlamentben. Annak ellenére, hogy a büdzsé alapját képező makrogazdasági feltételek kifejezetten kedvezők – 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5-es GDP-arányos hiánycél, 5,2-es infláció és 73,8-re mérséklődő adósságráta –, meglehetősen visszafogottan terveztek ezúttal a Pénzügyminisztérium szakemberei. Az elmúlt évekkel ellentétben nagyobb jóléti, béremelési programot ezúttal nem indít a kabinet, ehelyett a kormányzati szakpolitikai prioritások,

különösen a családtámogatási formák és adócsökkentések megtartására, valamint a folyó fizetési mérleg helyreállítására helyezi a hangsúlyt. 

Ahogy az lenni szokott, a parlamenti frakciók, oldalaktól függően, eltérően értékelték a büdzsét, az ellenzéki pártok az elszegényedés és a megszorítások, míg a kormánypártok a rezsi- és honvédelem költségvetésének nevezték, reflektálva arra, hogy a kormány 670 milliárd forint értékben rezsivédelmi, 842 milliárd összegben pedig honvédelmi alapot is felállított.

A fokozott óvatosság ugyanakkor egyáltalán nem véletlen, bár a hazai kilátásokban még nem érződik, a külső környezet az orosz–ukrán háború elhúzódásával párhuzamosan érezhetően romlott az elmúlt időszakban, miután egyre több jel utal arra, hogy a fejlett gazdaságokban 2020 után ismét recesszió köszönthet be, ami Magyarországot sem fogja érintetlenül hagyni. Varga Mihály pénzügyminiszter a soproni kihelyezett kormányülést követően – ahol információink szerint a kabinet áttekintette a gazdasági helyzetet is – beszélt először kifejezetten vészjóslóan. 

VARGA Mihály
Fotó: Bruzák Noémi

A tárcavezető mondatai több mint jelzésértékűek, úgy fogalmazott, hogy ha a növekedés leáll és a bevételek elmaradnak, akkor jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban. A törvényjavaslat parlamenti expozéjában pedig már azt mondta, hogy a tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most. A Költségvetési Tanács is a lefelé mutató kockázatokat emelte ki állásfoglalásában. A miniszter szavainál talán csak Orbán Viktor miniszterelnök volt borúlátóbb, a kormánymegbízottak eskütételén tette egyértelművé, hogy nagyon nehéz idők jönnek. Mindenesetre a VG-nek nyilatkozó 

elemzők egyelőre nem számítanak arra, hogy Magyarország recesszióba csúszik, arra viszont igen, hogy adott esetben egy-két negyedévben stagnálásba válthat a gazdaság kibocsátása. 

Az viszont szinte biztos, hogy a jövőben az állami beruházásokat alaposan át fogja tekinteni az újonnan létrehozott építésügyi és beruházási minisztérium, élén Lázár Jánossal, amire jó oka van: a koronavírus-járvány kitörése után rengeteg új beruházásról döntött a kormány, ezek számottevő része azonban a mai napig nem indult el, és amellett, hogy megterhelik a büdzsét, a horribilis áremelkedések miatt kétszer is meg kell gondolnia az államnak, milyen projekteket finanszíroz. Ezzel együtt azt sem lehet állítani, hogy olyan nagyon megvágnák a fejlesztéseket, így is be lett tervezve közúti és vasúti fejlesztésekre 440 milliárd, egyedi magasépítési beruházásokra 215 milliárd, az idén egyszer már lenullázott beruházási alapban pedig el lett különítve 200 milliárd forint. Persze, ha nagyon nagy a baj, végső soron akár ezekhez is hozzányúlhat a Pénzügyminisztérium.

Nemzetközi elismerés az eredményes adósságkezelésért

A tavaly őszi kötvénykibocsátással Magyarország elnyerte a The Banker magazin The Banker’s Deals of the Year Awards 2022 díját. A lap szerint Magyarország lenyűgöző időzítéssel használta ki a kedvező kamatkörnyezetet, valamint a közép- és kelet-európai országok iránti erős keresletet – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Hazánk a tavalyi év során idő előtt törlesztette adósságát 430 millió dollárnyi devizakötvény, valamint több mint 2000 milliárd forintnyi kötvény visszavásárlásával. A tárcavezető hangsúlyozta, ha az elmúlt tíz év gazdaságpolitikai területeit kellene osztályoznia, akkor a legjobb értékelést az adósságkezelés kapná.