Széles körben bevezetve számos problémát okozhat a szerződésben rögzített inflációkövető bérezés – felelte a VG felvetésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A szakember úgy véli, minden fogyasztó más és más inflációval szembesül, éppen ezért a fizetési igénye is eltérő.

Különböző áremelkedést érzékelnek azok, akik bérlik ingatlanjukat, vagy saját tulajdonban élnek, autóval vagy tömegközlekedéssel járnak dolgozni, gyermekeket nevelnek, dohányoznak, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Ráadásul a módszer elterjedésével megszűnhet a valódi verseny a vállalatok között, hiszen más árszinten ugyan, de ugyanolyan béremelést hajtanának végre évről évre.

Irodai munka
Fotó: Shutterstock

„Kulcsot venne ki a monetáris és fiskális politika kezéből, ráadásul a cégek sem tudnának alkalmazkodni a gazdasági folyamatokhoz. Például egy válság esetén, amikor csökken a megrendelések száma, vagy gyártási problémák lépnek fel, a szerződésben rögzített inflációkövetés miatt nincs lehetőség a fizetések mozgatására, és a kirúgás lenne az egyetlen opció” – mutatott rá Virovácz Péter. Hozzátette:Az inflációkövetés másik kockázata, hogy nem változnak a reálbérek, azaz a fogyasztás bővülésére sem lehet számítani.

Széles körben nem hallott ilyen megállapodásokról Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője sem. A szakember megjegyezte, a kkv-szektorban a legtöbb esetben nincs tudatos bértervezés, az emelések esetlegesen történnek, ennek pedig az a következménye, hogy nem tudnak alkalmazkodni a mostani erős inflációs környezethez.

Két stratégiát látok. Az egyik az előremenekülés, tehát előrébb hozza a cégvezetés az év végére tervezett fizetésemelést. A másik, hogy kivár, miként alakulnak a gazdasági folyamatok, mikor lesz elégedetlenség a munkavállalók körében

– mondta Karácsony Zoltán, majd megismételte, óriási a bérnyomás a munkaadókon. Helyzetüket nehezíti, hogy a gyártási szektorban például továbbra is rettentően nehéz munkaerőt találni, pedig ott egyelőre nem látszanak a válság jelei, nagy igény lenne az új dolgozókra. A nagyobb vállalatoknál szakszervezeti egyeztetések után alakulnak ki a béremelés részletei, de ő hallott olyan nemzetközi cégről, amely minden munkavállalójának ezer fontot adott.

A legtöbben megpróbálják elkerülni, hogy az alapbérbe illesszék az emelést, és inkább eseti megoldásokkal, egyéb juttatásokkal igyekeznek kezelni a magas pénzromlás okozta szituációt.

Karácsony Zoltán szerint a szerződésben rögzített inflációkövető bérezés üzletileg kockázatos, hiszen a munkáltatók nem tudhatják az áremelkedés éves adatának ismertetésekor, hogy a fizetések növekedését érvényesíteni tudják-e az áraikban, és milyen piaci környezet vár rájuk a következő hónapokban.