Az erősödő és az egyre feszesebbé váló hatására a várakozásoknál magasabb lehet az idén a bérnövekedés üteme – hívta fel rá a figyelmet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, április adatai szerint a bruttó és a nettó bérek a várakozásokat felülmúlva 15,2 százalékkal növekedtek, ami továbbra is erőteljes dinamikára utal. Bár az előző két hónap után ez némileg lassabb ütem, ugyanakkor az év eleji adatok adatokat torzítja, hogy előbb a fegyverpénz kifizetése okozott egy kisebb bérrobbanást, majd márciusban rengeteg bónuszt utaltak a cégek a munkavállalóknak, ezért sokkal többet mondanak a valós folyamatokról a rendszeres keresetek, amelyek ezúttal „mindössze” 14,1 százalékkal bővültek a márciusi 15,5 százalék után.
Suppan Gergely biztosra veszi, hogy ez az ütem kitart az idén, sőt, várakozásaik szerint a nemzetgazdasági átlag egyre inkább a 16 százalékhoz közelíthet, és akár még magasabb is lehet.
Úgy számolt, hogy 6 százalékos reál-GDP-vel és 10 százalék körüli vagy még magasabb inflációval könnyen 16–20 százalék között nőhet a nominális ami azt jelenti, hogy akár ennyivel is bővülhetnének a bruttó bérek.
Persze jogosan adódik a kérdés, hogy mindebből mennyi marad, amikor a drágulás rég nem látott mértéket ölt. A szakember szerint ha a fogyasztói árak az év egészében átlagban 10 százalék körül emelkednek – ahogy az a jelenlegi várakozásokban szerepel –, akkor a keresetek reálértéken így is 5 százalékkal növekedhetnek. Ám hangsúlyozta, hogy mivel rengeteg a bizonytalanság, pontos számot nehéz mondani.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a VG-nek elmondta, hogy az idén a 13-14 százalékos átlagos bérnövekedést tart reálisnak, ami akkor változhat, ha a munkaadók és a munkavállalói képviseletek között jelenleg is folyó tárgyalások eredményeként tovább nőnének a bérek vagy esetleg a bérpótlékok. Szerinte nem is az a probléma, hogy a vállalatok részéről ne lenne meg a fogadókészség az esetleges évközi emelésre, sokkal inkább az egyes piacokon érezhető bizonytalanság nyomja rá a bélyegét ezekre az egyeztetésekre.
Ők is látják, hogy ahol az idén csak 6-8-10 százalékos béremelés történt, ott azt az infláció felemésztette, és tulajdonképpen csökken a reáljövedelem
– magyarázta Mészáros Melinda. Úgy értékeli, hogy ez a munkaadókat is kényszerhelyzetbe hozza, nekik is lépniük kell, ha meg akarják tartani a képzett munkavállalóikat.
Fotó: MORICZ SABJAN SIMON
Márpedig a munkaerőhiány nem múlik el egyhamar, ezért is állítja Suppan Gergely, hogy a bérdinamika a mostaninál hosszú távon nem lesz sokkal kisebb, főleg a régióban folyó, kiélezett bérverseny miatt. Szerinte előbb-utóbb muszáj lesz felzárkózni a nyugat-európai fizetésekhez. „Azt meg különösen nem engedhetjük meg magunknak, hogy a románok megelőzzenek minket a bérversenyben” – szögezte le. Szerinte a mindenkori minimálbér-emelés nagyságától függetlenül is van olyan erős a verseny a munkaerőért, hogy a 10 százalék körüli dinamika fennmaradjon a következő években is.
