Stabil a magyar államadósság finanszírozása, és továbbra sem látszik befektetői elbizonytalanodás az állampapírpiacon, az aukciókon még mindig túljegyzés tapasztalható – állítja Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint fundamentálisan sokkal jobb a helyzet, mint 2008 októberében, amikor teljesen kiszáradt a kötvénypiac, és nehézségekbe ütközött az állampapírok elsődleges piaci értékesítése. A finanszírozást ma jelentősen megkönnyíti, hogy egyrészről a bankok oldalán sokkal több forrás áll rendelkezésre, másrészről a lakosság szerepe is erősödött. A finanszírozási kockázatokat pedig mérsékelte, hogy jelentősen csökkent a külföldi befektetők aránya és a devizaadósság szintje.
A szakember szerint a felsorolt okok miatt egyáltalán nincs alapja azoknak a riogatásoknak, amelyek államcsődközeli helyzetet vizionálnak.
Suppan Gergely szerint a problémát részben az okozza, hogy Magyarország gázfüggősége az egyik legnagyobb az EU-ban, ez pedig a folyó fizetési mérleg adataiban is visszaköszön a cserearányok romlása következtében. A folyó fizetési mérleg hiánya idén a 5-5,5 százalékát teheti ki, számszerűen pedig 8 milliárd euró lehet. Bár az elemző hozzátette, hogy a tőkemérleget is érdemes nézni, amely 15 éve még marginális volt, most viszont jelentősen javítja a külső finanszírozási igényünket.
Elegendő a jegybank devizatartaléka
Jelentősen csökkenti a kockázatokat a devizaadósság mostani szintje a 2008–2009-es válsághoz képest, ugyanakkor az energia- és nyersanyagárak és a globális állampapírpiaci hozamok alakulása nagyban meghatározhatják Magyarország finanszírozását a következő negyedévekben – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A devizaadósság tavaly év végén a GDP 20,4 százalékán állt, ez a szám bő tíz évvel ezelőtt 50 százalék fölött volt, és nagy fokú sérülékenységet okozott az finanszírozásában. De nemcsak ezen a téren, a jegybanki devizatartalék esetében is jobban állunk, mint a nagy gazdasági világválság idején:
az egy éven belül lejáró devizaadósság, a jegybanki swaptenderek devizaigénye és a folyó fizetési mérleg várható hiánya együttesen 16,5 milliárd eurót tesz ki, ezt bőven fedezi a Magyar Nemzeti Bank 36 milliárd eurós devizatartaléka, tehát a jegybanknak megvan a mozgástere, ha be akarna avatkozni a devizapiacon.
Emlékezetes, a devizatartalék a 2008 októberében, a válság előtt 18 milliárd euró körül alakult, ami olyannyira kevésnek bizonyult, hogy villámgyorsan a Nemzetközi Valutaalap és az EU hitelét kellett felvennie az akkori kormánynak.
Az Equilor elemzője ezúttal nem számít hasonló forgatókönyvre, szerinte egyedül abban az esetben lenne szükség erre, ha az energiaárak jelentősen emelkednének, vagy ha teljesen kiszáradna a kötvénypiac.
Az EU-s forrásokkal megúszhatjuk a leminősítést
Kockázatok azonban így is vannak, az EU-s források körüli bizonytalanság és a háború következében emelkedő nyersanyagárak egyaránt beárnyékolják a hazai gazdaság kilátásait. A S&P egy hete rontotta Magyarország kilátását stabilról negatívra, az uniós források elvesztésének veszélyére és az orosz gázszállítások esetleges leállására hivatkozva. Épp ezért lesz érdemes figyelni a további döntésekre, a három nagy hitelminősítő közül a Moody’s vizsgálja legközelebb Magyarország adósbesorolását, amire bő egy hónap múlva, szeptember 23-án kerül sor. Varga Zoltán szerint addigra már megszülethet a válasz az Európai Bizottság részéről az uniós forrásokkal kapcsolatban, s ha tovább húzódik az ügy, akkor a kilátást stabilról negatívra ronthatják.
Leminősítésre csak abban az esetben számítanék bármelyik hitelminősítől a következő hónapokban, ha nem sikerül megállapodni az EU-val. Ekkor akár rendkívüli bejelentésre is sor kerülhet
– hívta fel rá a figyelmet, hozzátéve, a következő rendes felülvizsgálatok a Standard&Poor’s és a Fitch Ratings esetében jövő februárban lehetnek, bár a pontos dátumokat még nem ismerjük.
Ismét figyelhetjük a CDS-felárat?
A 2012–13-as euróválság alatt az elemzők is árgus szemekkel figyelték a CDS-felárat, amely az államadósságok finanszírozásáról adott számot. A magyar CDS akkor 700 pont fölött is tartózkodott, ami már szinte kritikusnak számított. Az elmúlt években ugyan lecsökkent 50 pontra, az orosz–ukrán háború óta jelentősen emelkedett, jelenleg 176,28 bázisponton áll. Varga Zoltán arra számít, hogy a következő néhány negyedévben még tovább emelkedhet, szerinte könnyen elképzelhető, hogy a 200–250 bázispontos tartományba kúszik fel az illetve a finanszírozási költségek emelkedése miatt. Ebben az esetben a jó hír, amelyre a Magyar Bankholdig elemzője hívta fel a figyelmet, hogy csökkent a szerepe a 2012–2013-as euróválság óta, mivel ma már nem lehet fedezetlen CDS-t tartani, bár megjegyezte, hogy némi információtartalma még van.
