BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az aszály okozta károk is megjelennek az élelmiszerek árában

Hiába könnyített a környezeti feltételeken az Európai Unió, aligha tudják pótolni a tagállamok az ukrán mezőgazdaság háborús veszteségeit. Egész Európában óriási pusztítást hagyott maga után a szárazság és a hőhullámokat lezáró viharok. A rendkívüli nyári időjárás következményei egyelőre még nem láthatók, de az árak szempontjából nem sok jóval kecsegtetnek. A gazdáknak tanulságos marad 2022: szinte minden ágazatban meg kell küzdeniük a klímaváltozás okozta kihívásokkal.

Példátlan szárazsággal és ritkán tapasztalt hőhullámokkal kell szembenézniük ezen a nyáron az európai gazdáknak. Az aszály szinte a teljes mezőgazdaságban súlyos veszteségeket okozott, ráadásul a hőhullámokat záró viharok is jókora pusztítást hagytak maguk után.  

A területek 47 százalékára adott ki figyelmeztetést a szárazság miatt az európai unió szakmai intézete, míg 17 százalékon továbbra is kritikus a helyzet.

Noha pontos adatok még nem állnak rendelkezésre a pusztító 2022-es évről, az már szinte borítékolható, hogy minden termékpályán áremelkedésekhez vezetnek a szárazság miatt elmaradó hozamok.

Elszáradt növények, kiégett gyepek

A csapadékhiány az északi államok kivételével gyakorlatilag minden országban, az agrárium minden területén súlyos károkat okozott. A szántóföldi növények terméshozama erősen csökkent. 

Az első becslések szerint Franciaországban 15 százalékos, Romániában 35 százalékos veszteséggel kell számolniuk a gazdáknak. Belgiumban és Hollandiában a zöldség- és gyümölcstermesztőket is tetemes veszteségek érik, a száraz időjárásban a termés megsemmisült, vagy a minősége miatt nem alkalmas az értékesítésre.

Az állattartókat is kihívások elé állította a szárazság. A legelők kiégtek, emiatt a tejtermelők rekordalacsony hozamot értek el. Ez várhatóan tovább drágítja a tejtermékeket és a vajat, de a takarmányárak drágulásával is számolniuk kell.

Tehén marha tehenészet borjú bociAszály szárazság eső hiánya öntözés kukorica napraforgó termőföld Észak-Alföld2022.07.01fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

Vízhiány súlyosbítja a gazdák helyzetét

Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában azokon a területeken sem sikerült érdemben felvenni a harcot a szárazsággal, ahol kiépített öntözőrendszerek és más, modern technológiák állnak rendelkezésre.

A csapadékhiány miatt ugyanis a hatóságok korlátozzák egyebek mellett a mezőgazdasági vízfelhasználást is a természetes vizek, például a nagyobb folyók rekordalacsony vízállása miatt.

Hollandiában a termelők arra a következtetésre jutottak, hogy az eddig öntözetlen zöldség- és gyümölcskertészetekben is szükség van az öntözőrendszerek kiépítésére a következő évek veszteségeinek csillapítása érdekében.

Európa aligha pótolja a háborús veszteségeket

Az orosz–ukrán háború miatt összeomlott Ukrajna mezőgazdasága, ami komoly globális aggodalmakhoz vezetett. A legszegényebb országok élelmiszer-ellátása érdekében az Európai Unió nagyobb terméshozamokkal akarta pótolni a veszteségeket. Ez az aszály miatt aligha megvalósítható.

Noha Ukrajna kikötőiből már elindultak a létfontosságú gabonaszállítmányok, a globális aggodalmak továbbra sem enyhültek. 

Ennek oka, hogy az alapanyagok és az élelmiszerek ára nem csökken, továbbra is kérdés, honnan állnak majd rendelkezésre élelmiszerkészletek a világ éhínséggel fenyegetett afrikai és közel-keleti térségeiben.

Brüsszel elhalasztotta a szigorítást

A nagyobb termés érdekében az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) környezeti szempontjain enyhített a tagállamok többségének támogatásával az Európai Bizottság. A jövő év végéig lehetőségük van a gazdáknak az ugaroltatott területeken is a termelésre, és a vetésforgóra vonatkozó szabály alkalmazását is elhalasztják a tagállamok.

Aszály szárazság eső hiánya öntözés kukorica napraforgó termőföld Észak-Alföld2022.07.01fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

Németországban a szövetségi kormány és a tartományok közötti egyeztetések elhúzódása után végül mind az ugaron hagyott területek, mind a vetésforgóra vonatkozó szabályok fel lettek függesztve. Az ugarszabályozás felfüggesztése a területek 4 százalékát érinti.

A szakmai szervezetek szerint a döntéssel megkésett a kormány, mivel sok gazda már elkezdte tervezni a következő szezont. Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági termelő országában a szakértők szerint a vetésforgó alkalmazása alóli mentesség vezet nagyobb hozamnövekedéshez.

A vetésforgóra vonatkozó uniós szabályozás kimondja, hogy nem lehet két egymást követő évben ugyanazt a növénykultúrát vetni az adott területre. A mentességnek köszönhetően a búzatermés hozamának növelésére számítanak.

Sokáig tanulságos lesz a 2022-es idény

Az európai termelők az elmúlt években is szembesültek az éghajlatváltozás következményeivel, ám a nyári szezonban ilyen mértékű, rekordmértékű aszályra még nem volt példa. 

Eddig elsősorban a téli csapadékszegényebb és enyhébb időjáráshoz kellett alkalmazkodniuk a gazdáknak, ami leginkább a dél-európai államokban vált évről évre egyre jellemzőbbé.

Sok gazdálkodónak az ez évi nyári aszály várhatóan már a tevékenység befejezését hozza. Ennek oka, hogy több mint egy éve folyamatosan emelkednek az alapanyagárak, a növénytermesztőknek a szinte megfizethetetlen műtrágyaárak, míg az állattartóknak a már tavaly egekbe szökő takarmányárak okozzák az ellehetetlenülést. 

Az idei szezon mérlegére még ugyan várni kell, de a tapasztalatokat mindenhol levonták a gazdák: az egyre szélsőségesebb időjáráshoz kell alkalmazkodni, és nem lehet tovább hatékonyan gazdálkodni az évtizedek óta bevett termelési gyakorlatokkal. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.