Hamarosan eldől, mi alapján változik a minimálbér 2023-ban
Várhatóan még augusztusban megvitatják a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum megállapítását is megalapozó módszertant. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslatát a VG információi szerint legfeljebb kisebb módosításokkal, de végül elfogadhatják a munkáltatói érdekképviseletek is.
Ahogy arról korábban a VG részletesen beszámolt, a késő ősz helyett idén nyáron kezdődnek a minimálbér-tárgyalások. A konkrét összegekről és a jövő évi emelés mértékéről még korai tárgyalni, ám a szokásosnál több hónappal korábbi egyeztetés megalapozza a konkrétumokról szóló tárgyalási fordulókat.
A bizonytalanság ellenére újabb hosszú távú megállapodásra törekednek idén a felek, mivel lejár a még 2016-ban megkötött, sikeresnek bizonyult alku.
A Liga és a Munkástanácsok javaslata hosszú távon tenné kiszámíthatóvá és értékállóvá a kötelező legkisebb kereseteket, és ez a jövőben is kiindulópontja lehetne az országos tárgyalásoknak.
A javaslat alapvető célja, hogy a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a tervezet szerint a minimálbér akkor maradna értékálló, ha az adott évre előre jelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és az előre jelzett reál-GDP-bővülés mértékének összege szerint változna a bér.
Úgy tudjuk, az elmúlt hetekben a munkáltatók és a szakszervezetek a kétoldalú egyeztetéseken közel kerültek a megállapodáshoz, mivel a munkaadói képviseletek is belátták, hogy szükség van a bértárgyalásokat megalapozó kiindulópontra.
A VG információi szerint rövidesen létrejön a megállapodás a szakszervezetek és a vállalkozói érdekképviseletek között, ám tartalmilag még pontosíthatnak a felek a javaslaton.
A bértárgyalásokat megalapozó javaslat elfogadása a kiszámíthatóság és a tárgyalások érdemi gyorsítása mellett azért is fontos, mert hamarosan végleges döntés születhet az európai minimálbérként ismertté vált uniós szintű minimálbér-szabályozásról.
Korábban írtuk: az irányelvtervezet meghagyja a tagállamok szuverenitását, ugyanakkor célja, hogy aki dolgozik, az ne legyen kitéve a jövedelmi szegénység kockázatának. Érdemi, érzékelhető életszínvonal-emelkedés ugyanakkor aligha várható az EU-s szabályozástól.
A Liga és a Munkástanácsok javaslata összhangban van a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) minimálbérre vonatkozó ajánlásaival is.
Információink szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívása azért is fontos, hogy a képviseletek és a kormány még időben előkészítsék a munka törvénykönyvének őszi módosítását.
A módosításra a korábban elfogadott uniós irányelvek átültetése miatt van szükség. Ezek közül kiemelendő a munka és a magánélet összehangolását előmozdító irányelv, valamint a munkavállaló szülők, édesapák és gondozók szabadságának megemelése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.