Várhatóan már ősszel megszülethet a végleges döntés az európai minimálbér elfogadásáról. Az irányelvtervezet meglehetősen tág keretek között nyújt útmutatást a kötelező legkisebb keresetek mértékének meghatározására, tiszteletben tartva, hogy a fizetésekkel kapcsolatos döntések nemzeti hatáskörbe tartoznak. 

Close-up,Of,Waitress,Registrating,Orders,At,The,Cash,Desk
Fotó: Shutterstock

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két évük lesz átültetni a nemzeti jogrendbe az abban foglalt uniós szintű szabályokat.

Csalódnak azok a munkavállalók, amelyek jelentős fizetésemelkedést, így életszínvonal-javulást várnak az európai minimálbér bevezetésétől.

 Az elmúlt években nemcsak Magyarországon vált politikai kampánytémává az európai minimálbér, de az Európai Bizottság is többször hangsúlyozta, hogy elkötelezett a szociális jogok erősítése és a munkavállalók helyzetének jobbá tétele mellett.

A valóságban ugyanakkor nem várható sem hazánkban, sem az EU más államaiban, hogy érdemben változna a legkisebb keresetűek helyzete az új uniós szabályozás hatására. 

Magyarország várhatóan a legtöbb tagállammal együtt megszavazza az irányelvet. Részben emiatt az idén hamarabb kezdődtek az országos fizetési tárgyalások, ugyanakkor a magyar minimálbér 2023-as mértékének meghatározását aligha érinti Brüsszel minimálbér-szabályozása.

Jól tükrözi, hogy az uniós minimálbér valójában politikai fogás, mintsem a munkavállalók helyzetének érdemi javítása, hogy a megfelelő minimálbér az irányelvben foglaltak iránymutatások szerint nem meghatározható, mivel a statisztikai adatok sehol sem állnak időben rendelkezésre. A szabályozás egyéb elemeit pedig évtizedek óta alkalmazza a legtöbb uniós ország, mivel az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének iránymutatásait tartalmazza – részben hiányosan.

Mit jelent az európai minimálbér?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020-ban, még a járványt megelőzően jelentette be, hogy széles körű, a munkaadók és a munkavállalók képviseleteivel lefolytatott konzultációt követően uniós szintű szabályozással garantálná a tisztességes minimálbért.

Az Európai Bizottság a kezdetektől hangsúlyozta, hogy a fizetésekkel kapcsolatos intézkedések továbbra is tagállami hatáskörben maradnak, így sem a legkisebb kereset összegére, sem a mérték meghatározására nem hoz általános, uniós szabályokat. Brüsszel eleinte kötelezővé tette volna abban a hat tagállamban is a nemzeti minimálbér bevezetését, ahol ágazati szinten vagy kollektív megállapodásokban határozzák meg a kereseti minimumot. Ezt a javaslatot az érintett országok heves tiltakozása miatt végül elvetették.

Az európai minimálbérrel kapcsolatos irányelv kimondja, hogy annak meghatározása 

  • nemzeti szinten történik, 
  • a szociális párbeszéd során kell megállapodásra jutni, 
  • a megállapodást törvényben kell rögzíteni,  
  • rendszeresen felül kell vizsgálni a megállapodást, 
  • hozzá kell járulnia a keresetkülönbségek csökkenéséhez, 
  • a munkavállaló minimálbérhez való joga a tagállam kormányának felelőssége. 

Az irányelv szerint a minimálbér összegének garantálnia kell, hogy

  • aki dolgozik, kevésbé legyen kitéve a szegénység kockázatának 
  • azonos munkáért egyenlő bérezésben részesüljön a munkavállaló, 
  • csökkenjen a nemek közti bérkülönbség, 
  • mérséklődjön a fizetések közti egyenlőtlenség, 
  • a munkavállaló is részesüljön a gazdaság és a termelékenység növekedéséből. 
    Ezek a szempontok ugyanakkor nem új keletűek, a tagállamok évtizedek óta alkalmazzák az elvárásokat, mivel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is ezeket az alapvetéseket fogalmazza meg.

Az uniós irányelv jelentősen növelné a munkavállalói képviseletek munkahelyi jelenlétét és az általuk megkötött kollektív megállapodások szintjét. Ennek ösztönzése ugyanakkor szintén tagállami feladat lenne, konkrét lépéseket pedig nem tartalmaz a javaslat.

Kevés, ám hangzatos konkrétum

Az uniós direktíva gyakorlatilag kimondja, hogy a szociális partnereknek kell megállapodniuk a minimális fizetés összegéről. 

Ez azt jelenti, hogy a hazai szokásokhoz hasonlóan a bértárgyalásokon a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek kell megegyezniük egymással és a tárgyalások harmadik szereplőjével, a mindenkori kormánnyal. 

Az így megállapított összeget pedig rendeletben szükséges meghatározni, kifizetéséről a munkaügyi ellenőrzést végző állami szerveknek kell gondoskodniuk.

Kevés konkrétumot határoz meg az irányelv arra vonatkozóan, hogy mitől válik európaivá a minimálbér. Ez akkor valósul meg az unió szerint, ha 

  • annak összege a szegénységi küszöbnél magasabb, 
  • eléri a bruttó átlagfizetés 50 százalékát, 
  • vagy eléri a bruttó mediánkereset 60 százalékát. 

Betarthatatlanok az ajánlások

Ezeket a viszonyítási pontokat ugyanakkor szintén nem kötelező figyelembe venni a minimálbér összegéről folytatott alkudozás során. Nem is lenne rá lehetőség, mivel az ILO statisztikai módszertanához igazodó tagállami és uniós adatok nem állnak időben rendelkezésre.

A szegénységi küszöb összege a nemzetközi módszertan szerint a háztartások összes mediánjövedelmének – vagyis a munkabér mellett a szociális juttatások, albérletkiadás, egyéb bevételek is beletartoznak – a hatvan százaléka.

Noha a következő hónapokban a 2023-as minimálbér összegét kellene a szegénységi küszöbhöz, valamint az országos keresetekhez igazítani, ám ez lehetetlen. A szegénységi adatokat az Eurostat szeptemberben szokta közzétenni, csakhogy jelentős csúszással: az idén szeptemberben a 2020-as szegénységi mutatókat ismerteti az uniós hivatal. A Központi Statisztikai Hivatal pedig általában december elején teszi közzé a megelőző évet, vagyis az idén december elején a 2021-es szegénységi adatokat ismerhetjük meg.

A keresetekre vonatkozó adatok sem hozzáférhetők: a 2022-es nemzetgazdasági átlag- és mediánfizetések véglegesített összege csak jövő márciusban lesz megismerhető. Az uniós irányelv ráadásul pontatlanul idézi ezeket a kritériumokat, ellentmondva az ILO iránymutatásának.

Az ENSZ évtizedekkel előzi az EU-t

Úgy tűnik, az EU tervezete az ENSZ szervezetének részletes, minimálbérre vonatkozó ajánlásaiból ollózta össze az irányelvet, ráadásul pontatlanul. Az ILO sokkal részletesebb képet ad arról, milyen szempontokat kell figyelembe venni, és mi a következménye a rosszul meghatározott minimálbéreknek.

A nemzetközi szervezet elsősorban kiemeli, hogy a minimálbér meghatározása kizárólag nemzeti szinten működhet, mivel az adott ország sajátosságai eltérő gazdasági és társadalmi mutatók figyelembevételét teszik szükségessé. Ez gyakorlatilag azt jelenti, felesleges az uniós szintű szabályozás.

A világszervezet arra is figyelmeztet, hogy a minimálbér szintjét nem lehet mindössze azzal összevetni, hogy eléri-e az átlagfizetés 50 vagy a mediánbér 60 százalékát. Jellemzően a fejlett országokban a mediánbér 35–60 százaléka között mozog a minimális fizetés. A fejlődő országokban, ahol az alacsony keresetű ágazatok többeket foglalkoztatnak, ez az arány magasabb.

A nemzetközi egyezményekre hivatkozva az ENSZ szakmai szervezete világosan kimondja, hogy a minimálbér a szociális biztonság fontos eszköze, az összegnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ha túl alacsony, akkor nem hoz érdemi szociális védelmet a háztartásoknak, ha túl magas, akkor pedig inflációhoz vezethet és a kisebb vállalkozások működését veszélyezteti.

A megfelelő, közép- és hosszú távon tervezhető minimálbér önmagában képes csökkenteni az egyenlőtlenségeket és szélesebb körben növelni a fizetéseket. Magyarországon ez a túlmutató hatás az Egyesült Államokban is jellemző folyamatok szerint alakul: a minimálbér emelése az idén

  • közvetlenül a munkavállalók 5 százalékát érintette,
  • közvetett hatásai miatt a dolgozók mintegy 25 százaléka részesült fizetésemelésben. 

Magyarország megfelel a nemzetközi normáknak

A,Woman,Puts,Hungarian,Forints,In,Her,Wallet.,The,Woman
Fotó: Shutterstock

Idehaza a minimálbért alkalmazó országok többségéhez képest eltérés, hogy nem csak egy összegről beszélhetünk. A garantált bérminimum, vagyis a középfokú végzettséghez kötött legkisebb kötelező bér célja, hogy akinek megvan a szaktudása, ami elvárás a munkavégzéséhez, az magasabb fizetésben részesüljön.

A hazai minimálbér-tárgyalások megfelelnek a nemzetközi útmutatásnak, mivel a munkaadók és a munkavállalók képviseleteinek egyeztetései során dől el az összeg. A magyar minimálbér több tízezer forinttal meghaladja a szegénységi küszöböt.

Kiszámíthatóbbá válna a legkisebb fizetés

A hazai bértárgyalások egyik nagy hiányossága volt a korábbi években, hogy megfelelő adatok híján hosszú heteken át vitáztak a szakszervezetek a munkáltatókkal anélkül, hogy érdemben alá tudták volna támasztani álláspontjukat.

Ez az idén megváltozik: a 2023-as minimálbérről már júliusban elkezdődtek az előkészítő tárgyalások. Ahogy arról a VG.hu beszámolt, a munkáltatók és a munkavállalók a következő hetekben egyeztetnek a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének közös javaslatáról, amelyben olyan szempontrendszert vázolnak, amely kiszámíthatóbbá teszi a jövőben az őszi bértárgyalásokat.

A nemzetközi ajánlásokat is figyelemebe véve a javaslat a kötelező legkisebb keresetek változását a gazdasági növekedéshez, a fogyasztói árak emelkedéséhez, valamint a termelékenységhez kötné, nem kiváltva ezzel a szociális párbeszéd folyamatát. A munkáltatók egyelőre nem döntöttek a javaslatról, de elismerték, hogy szükség van egy ilyen szempontrendszer kidolgozására.

Szintén az ENSZ iránymutatásának felel meg az a szándék, hogy a 2016 és 2022 közötti időszakra kötött eredményes bérmegállapodás lejártával újabb, több évre szóló egyezségről sikerüljön megállapodniuk a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek.

Most is európai a minimálbér

A cseh uniós soros elnökség célja, hogy még az idén végleges döntés szülessen az uniós minimálbérről és más, szociális-munkaügyi szabályokról. Ez vélhetően meg is valósul, mivel látható, hogy érdemi változásra sem a tagországoknak nem kell felkészülniük, sem a munkavállalók életében nem következik érdemi változás az irányelvtől, mivel idehaza már most is európai minimálbérről beszélhetünk.

Az uniós szabályozás hatása tehát nem hoz sem luxemburgi minimálbért, sem életszínvonal-emelkedést a legkevesebbet keresők körében. Magyarországon a munkavállalók 5-6 százaléka dolgozik hivatalosan a minimálbér idén bruttó 200 ezer, nettó 133 ezer forintos összegéért, többségük ugyanakkor a valóságban – feketén – több pénzt keres.