Januártól július végéig megközelítőleg 50 százalékos csapadékhiány halmozódott fel Magyarországon, és a nagy folyóink vízgyűjtő területein is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál.
A korábban betározott és visszatartott vízmennyiséggel az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosítva van.
A vízügy szakemberei elkészítették a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott héthavi csapadék összesítését, ennek alapján az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor jellemző csapadék mintegy fele hiányzik.
A legkisebb héthavi összmennyiség Szolnok-Szandaszőlősön hullott, mindössze 98 milliméter, a legtöbb 406 milliméter volt, Szentgotthárd-Farkasfán.
Az országos területi átlagérték 188 milliméter, 154 milliméterrel kevesebb az ilyenkor jellemzőnél.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint ez a periódus 1901 óta a legszárazabb hét hónap volt Magyarországon.
Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjében is a januárjától július végéig terjedő időszakban.
A Duna-vízgyűjtőjében az éghajlati átlaghoz képest 25 százalékos, míg a Tiszáéban 31 százalékos csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79–89 százaléka hiányzott. A vízgyűjtőkben már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első hét hónapja pedig csak tovább növelte ezt a hiányt.
Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.
Rendkívüli intézkedésekkel támogatják az aszály károsultjaitA soha nem látott mértékű aszály miatt hitelmoratóriummal és több más intézkedéssel támogatja a kormány a gazdálkodókat. |
Az országban a 12 vízügyi igazgatóságból tíz területén jelenleg is érvényben van vízhiány elleni készültség. Hét vízhiánykezelő körzetben első, öt körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú (vagyis a legmagasabb) a védekezési készültség.
Az öntözési menetrendek jóvoltából vízkorlátozásra sehol sincs szükség. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.
A Balaton átlagvízállása augusztus 9-én reggel 78 centiméter volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A legfrissebb előrejelzések szerint az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70–75 centiméter között várható. A Balaton vízminőségét továbbra is heti egy alkalommal öt ponton – a tó közepén négy helyen és a Zala-torkolatnál egy helyszínen – vett mintákból vizsgálják.
A Velencei-tó kedd reggeli vízállása 58 centiméter volt. A tó alacsony vízszintje miatt alapvető fontosságú a halak számára az oxigénellátás biztosítása, ezért elővigyázatosságból a vízügy munkatársai több ponton is levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és mindennap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig továbbra is üzemeltetik őket, hogy biztosan elkerülhető legyen az oxigénhiány kialakulása.
A területileg illetékes vízügyi igazgatóság augusztus 8-i mérései szerint a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma fenntarthatósága szempontjából.
Újabb veszély leselkedik EurópáraA német gyárak és szénerőművek mellett még Franciaországban is le kellett állítani az atomerőműveket a súlyos vízhiány miatt. |
