Nagyon fontos lépést jelentett be ma Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán, nevezetesen az 5 százalékos lakásáfa 2026-ról 2028 végéig történő alkalmazhatóságának támogatását. Erre az ágazat képviseletében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége is – mint azt tegnap megírtuk – kérte a kormányt, a kivitelező kapacitások ciklikusságának kisimítása érdekében.
A négy évről hat évre meghosszabbított időtáv, ameddig az 5 százalékos áfa lehetőségére lehet építeni, olyan lépés, ami a hosszú távú, kiszámítható lakáspolitika irányába mutat – fogalmazta meg a pénzügyminiszteri bejelentésre reagálva Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke, a Metrodom Építő és Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője a VG-nek.
A lakásáfa meghosszabbításának első lépését, a jogerős építési engedélyek és egyszerű bejelentések megtételének 2022. december 31-ről 2024 végéig történő meghosszabbítását a miniszterelnök jelentette be július végén, de azóta a kedvezményes áfás lakásépítésre kijelölt 2026-os határidő nem mozdult párhuzamosan. A rendkívül fontos második lépcsős módosítás pénzügyminiszteri ígéretére, az újabb adócsökkentésként beharangozott lépésre enyhült a háború és az energiaválság miatt keletkezett szorítás az újlakás-piacon.
A lakásáfa 5 százalékos kategóriában tartása a kormányzat kiemelt jelentőséggel kezelt akcióterületén, az otthonteremtés támogatásában jelentős lépés, hiszen a kapcsolódó adóterhek csökkenését szolgálja a végfelhasználók számára
– fogalmazott Kiss Gábor. Az IFK alelnöke úgy véli, az eddigi jó tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes a kedvezményes lakásáfát fenntartani, anélkül ugyanis pillanatok alatt elillan az építési kedv. Az önköltség drasztikus emelkedése miatt már most négyzetméterenként 1,5 millió forintért szerződnek az új lakásokra, ami adóemeléssel a tömegpiacon már értelmezhetetlen magasságokba repítené az árfolyamot.
A tartós adócsökkentés könnyítést jelent a piac minden szereplőjének a tervezésben is, hiszen óriási tempóban hajráztak a jogerős építési engedélyek beszerzéséért.
Ráadásul nemrég az Országos Építészeti Tervtanács engedélyezési körébe került a hatlakásosnál nagyobb épületek engedélyezési jogköre, a tömegesen érkező kérelmek lehetetlen helyzetbe hozták volna a hatóságot is Kiss Gábor szerint.
Az újlakás-piac most időt kapott a háborús időszak utáni felkészülésre is, ami az ingatlanpiaci szakértő víziója alapján hasonló keresletrobbanást jelent majd, mint a Covid – és még előbb, a 2008-as válság után megdermedt időszak – után. Mindkét időszakot követően kiderült, hogy a korábban előremenekülő, a jövőbeli keresletre építő fejlesztők stratégiája bizonyult helyesnek.
Az új lakások áremelkedése megállni nem tud, a világpiaci hatások és folyamatok sem ebbe az irányba mutatnak, mindenhol drágulnak az új ingatlanok, Budapest még mindig jelentős, 25-30 százalékos árelőnyben van a környékbeli fővárosokhoz képest – hangsúlyozta az IFK-alelnök. Mindezek miatt is jó lépésnek tűnik mielőbb új építésű lakás megvásárlására szerződni azoknak, akik ezt megtehetik.
A lakásépítő cégeknél arra számítanak, hogy januárban, a novemberi fűtésszámlák kézhezvételekor berobbanhat a kereslet a rezsivédett, minimális energiaszükségletű új építésű lakások iránt.
Az akár több százezer forintból kifűthető korszerűtlen családi házaktól várhatóan sokan akarnak majd szabadulni, és energiahatékony lakásokba költözni.
