Így ünnepelték egykor augusztus huszadikát

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap. Uralkodása idején I. István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. A dátumot később Szent László király tette át augusztus 20-ra.

 2012-től lett augusztus 20. Magyarország hivatalos állami ünnepe

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Az, csupán az 1867-es kiegyezést követően nyerhette vissza régi fényét. De a kommunista rendszer számára sem volt vállalható az ünnep, sem vallási sem nemzeti tartalma miatt, ezért inkább tartalmilag újította meg azt. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint az új - szocialista – államalapítást időzítették 1949. augusztus 20-ra.

1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, sőt 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította azt. Mindeközben az ünnep eredetét igyekeztek minden eszközzel eltüntetni, és ehhez igazodva a Szent Jobb körmenetek megtartását be is tiltotta a diktatúra. 

A rendszerváltozással aztán ismét felelevenedtek a régi tradíciók, az 1949-es alkotmány pedig, ahogy maga az azt létrehozó diktatúra is a történelem szemétdombján végezte. 

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) már Magyarország hivatalos állami ünnepeként, az egyik nemzeti ünnepként rögzítette augusztus 20-át. 

Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a képgalériát az egykori ünnepségekről!