Csaknem háromszor annyian vezetik rendszeresen a háztartás bevételeit és kiadásait, mint tavaly, és 52 százalék áll magabiztosan a pénzügyekhez – állapította meg a Kantar kutatása, melyet a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készített. Anyagi jellegű tanácsokért a pénzügyi intézmények és szaktanácsadók mellett szívesen fordulnak a családjukhoz a megkérdezettek, akik szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztése elsősorban az iskolák feladata.
A kutatás során 2022 májusában a lakosság szubjektív pénzügyi helyzetét vizsgálták kilenc országban: Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Lettországban, Észtországban, Litvániában, Romániában, Ausztráliában és Mexikóban.
A felmérés tanúsága szerint
az elmúlt egy évben növekedett a magyarok pénzügyekkel kapcsolatos magabiztossága, ugyanis a tavalyi 45 százalék után idén már 52 százalék vallotta, hogy kiismeri magát a pénzügyi termékek és szolgáltatások terén.
A legmagabiztosabb a 35–44 éves korosztály (61 százalék), viszont az átlagnál bizonytalanabbak a 18–24 és 55–65 évesek (47, illetve 34 százalék). A magasabb iskolai végzettségűek, a megtakarítással rendelkezők és azok, akik minden hónapban tudnak félretenni pénzt a jövedelmükből, nagyobb önbizalomról számoltak be a többiekhez képest.
A kutatásban részt vevő magyarok 28 százaléka minden kiadást előre eltervez, ami csaknem háromszoros növekedés a tavalyi 10 százalékhoz képest. További 34 százalék kalkulál előre a nagyobb kiadásokkal és még 28 százalék készít kisebb költségvetést. A 18–24 év közöttiek kevésbé gondolkodnak előre, ha anyagi dolgokról van szó, csak 35 százalékuk készít rendszeresen költségvetést, míg a 65–75 évesek 73 százaléka, így
a nyugdíjasok mondhatók a legtudatosabb korosztálynak.
Akik nehezebben jönnek ki a pénzükből, minden kiadást előre elterveznek és a magasabb iskolai végzettségűek is többet foglalkoznak az otthoni költségvetéssel.
„Örvendetes, hogy idén a megkérdezettek 90 százaléka állította azt, hogy valamennyire tervez előre a családi költségvetéssel. Míg tavaly 45 százalék jelölte, hogy egyáltalán nem végez ilyen kalkulációt, addig idén ezt csak 9 százalék válaszolta. Az iskolakezdés és a gazdasági körülmények miatt még aktuálisabb a kiadások tervezése és fontosabbá válik a spórolás is. Könnyebben félre tudunk tenni, ha folyamatosan vezetjük a családi költségeket” – mondta Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. pénzügyi igazgatója.
Amennyiben pénzügyi tanácsra van szükség, a válaszadók 54 százaléka pénzügyi intézményhez, szaktanácsadóhoz vagy brókerhez fordul, 47 százalék pedig egy családtaghoz.
30 százalék válaszolta, hogy használ pénzügyi összehasonlító weboldalakat. A fiatalabbak (18–34 év közöttiek) szívesebben kérdeznek inkább egy rokontól, baráttól, vagy akár kollégától és a pénzügyekben kevésbé jártasak is inkább a családi körben keresnek segítséget. Aki már igényelt valamilyen kölcsönt, szívesebben fordul pénzügyi intézményhez, vagy tanácsadó szakemberhez.
Nyolc százalék senkitől sem kér tanácsot.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy kinek a feladata, felelőssége lenne a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése. A válaszadók 44 százaléka szerint ez az iskolák hatásköre, 34-34 százalék jelölte meg a pénzügyi intézményeket és a kormányt, 21 százalék szerint pedig az egyének saját felelőssége a tájékozódás, míg 14 százalék civil szervezetekre támaszkodna. A hitelt igénylők kétszer akkora arányban osztanák a bankokra a pénzügyi oktatás feladatát, mint az összes megkérdezett.
