Három kormányhatározat is megjelent a legutóbbi Magyar Közlönyben a HÉV-vonalakról. Ezek a kül- és belterületi szakaszok nyomvonalának megállapításáról rendelkeznek a H5-ös, a H6-os (Szigetszentmiklós-Gyártelep–Ráckeve) és a H7-es HÉV esetében. A kabinet ezt a feladatot mindhárom kormányhatározatban 

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényre hivatkozva rendelte el.

A főképp technikai és a nyomvonalak megállapításához szükséges alapinformációkat tartalmazó határozatok legfontosabb pontja, hogy két évig szóló védettséget biztosít az érintett területsáv kapcsán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2024 augusztusáig a most kijelölt területeken más beépítés biztosan nem történhet, a HÉV-vonalak itt abszolút elsőbbséget élveznek. 

HÉV
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld

Szakmai forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy főképp a H6-os vonalán történtek új területszerzések az ide tervezett kétvágányúsítás miatt.

Felsejlik a távolban az 5-ös metró  

A H5, H6, H7 jelzésű HÉV-vonalak fejlesztése azért rendkívül fontos, mert ez végső soron az 5-ös metró létrejöttének előszobája. A Dél-Pest és Óbuda között futó metróvonal első üteme tulajdonképpen a ráckevei H6-os és a csepeli H7-es HÉV teljes felújítása és meghosszabbítása a Kálvin térig. A Budapesti agglomerációs vasúti stratégiában (BAVS) erről az olvasható, hogy a HÉV-ek a metróhoz hasonló üzemben süllyednének a föld alá a Közvágóhíd térségében. A két vonal a föld alatti szakaszon három állomást érintene közösen:

  • az elsőt a Közvágóhídnál, kapcsolódva a Déli Körvasút új állomásához, az 1-es, 2-es és 24-es villamosokhoz, 
  • majd a Boráros téren a nagykörúti villamosokra kínálva átszállást, 
  • végül a Kálvin téren elérve a 3-as és a 4-es metrót, illetve több felszíni járatot.

És ezzel még nincs vége, hiszen a HÉV-alagút folytatódna a Kálvin tértől a belváros és a Duna alatt Budára, 

ahol a vonal az elképzelések szerint összekapcsolódik a H5-ös szentendrei hévvel. 

Így alakulna ki egy egységes, észak–déli elővárosi és városi gyorsvasút, amelyet 5-ös metrónak hívunk. Ez az M5 egy belvárosi, minden tekintetben metrófunkciójú szakaszból és a hozzá délről három irányból (Csepel, Ráckeve, Kunszentmiklós-Tass), északról pedig két irányból (Szentendre, Piliscsaba) csatlakozó elővárosi vonalakból állna. A 2-es, esztergomi vasútvonalról ugyanúgy bejárnának az M5-re egyes vonatok, ahogy a 150-esről.

Viszonylagos csönd az M5-projekt körül

Még 2020 februárjában jelentették be, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) kiírta az úgynevezett 5-ös metró első ütemének tervezésére szóló tendert. A BFK azóta már a múlté, a jogutódjaként létrejött Nemzeti Közlekedési Központ pedig szintén erre a sorsra jutott. Tavaly áprilisban mindenesetre a BFK arról tájékoztatott, hogy próbafúrásokkal kezdődött meg az M5-ös metróvonal megépítésének első szakasza a Kálvin térnél. 

A fúrások célja, hogy megállapítsák, pontosan milyen mélységben, miként változik a talaj összetétele. A tervezett alagút nyomvonalán 50 méterenként csaknem száz próbafúrást végeznek el egy hónap alatt. A munkákat a BFK által megbízott vállalkozók végzik, a tervezés az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program keretében zajlik. 

A fúrások eredménye egyelőre nem ismert, és egyébként is viszonylag kevés információ érkezik az 5-ös metróról. 

Igaz, a Főmterv a napokban bemutatott egy applikációt, amellyel a szélesebb közönség számára is megismerhető az M5-ös projekt.

Mi lesz veled, 5-ös metró?

A VG írásban érdeklődött a Technológiai és Ipari Minisztériumnál (TIM), hogy a frissen megjelent kormányhatározatok milyen jelentőséggel bírnak a HÉV-vonalak fejlesztése kapcsán. Cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz. Lapunk figyelmét a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében jártas szakértők arra hívták fel, hogy 

a kormányhatározatok megjelenése nem feltétlenül előremutató lépés, pusztán azt a cél is szolgálhatja, hogy lezárják a tervezési szerződést. 

Hogy ezután mi következik, az bizonytalan. Már csak azért is, mert az Építési és Beruházási Minisztérium felállásával a TIM mellett a Lázár János vezette tárca felügyelete alá is került a HÉV-projekt. Az sem zárható ki, hogy a fejlesztés ebben a formájában végül a fiókban landol.