Jövő év végére visszatérhet Magyarország a növekedési pályára, 2024-től pedig visszaállhatunk a 4 százalékos GDP-bővülésre. Erről beszélt Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) XI. Makro Konferenciáján. Az államtitkár szerint a Coviddal kezdődött válság kezelésében Magyarország kifejezetten sikeres volt a legfontosabb makromutatók szempontjából.
Az első fél évben a növekedése is kifejezetten erőteljes volt, és a Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint éves szinten is 4 százalék fölött marad, jók a foglalkoztatottsági adatok, a beruházásokban pedig idén rekordot várnak.
Ugyanakkor alapvetően meghatározza a gazdasági környezetet, hogy az orosz–ukrán háborúnak súlyos – főleg Európára ható – következményei vannak. A magyar gazdaság számára az idei és a jövő év makrogazdasági és vállalati oldalról egyaránt nehéz lesz
– mondta Tóth Tibor.
vár az eurózónára, az elemzők szerint ez aligha kétségesAz EKB a korábban vártnál hamarabb fejezi be kamatemelési ciklusát, viszont a csúcspontja magasabb lesz, mint eddig gondolták. |
Besesek Botond, a pénzügyminisztérium adószabályozásáért és számvitelért felelős helyettes államtitkára arról beszélt a konferencián, hogy a hosszú távú stratégiában nem szerepel az adórendszer változása. A változásával kapcsolatban elmondta, hogy
múlt hét végéig 130 ezernél több új katás jelentkezett be, így vélhetően 130-140 ezer között lesz azok száma, akik ebben az adónemben folytatják tevékenységüket, több mint 150 ezren pedig az átalányadót választották.
A konferencián a Gulyás Tibor az TIM stratégiáért felelős helyettes államtitkára, Dr. Csorbai Hajnalka, OPTEN stratégiai igazgatója és Joó István, HIPA vezérigazgatója részvételével, Czakó Borbála korábbi londoni nagykövet moderálásával tartott kerekasztalbeszélgetésen elhangzott, hogy
